Azok a boldog diákévek: az egyetemisták harmada kiég Magyarországon

Az egyetemi teljesítménykényszer olyan stresszt okozhat egy hallgató számára, mint egy munkahely.  

„Kutatások szerint a felnőttekhez hasonlóan a hallgatók 15-22 százalékát veszélyezteti a kiégés világszerte, egy 2019-es hazai vizsgálat szerint pedig a kiégés előfordulásának gyakorisága a felsőoktatási hallgatók körében már 31,5 százalék. Vagyis a hallgatók közel egyharmada már a munkaerőpiacra lépés pillanatában komoly pszichológiai problémákkal küzd" – nyilatkozta az Eduline-nak az ELTE Mentális Jóllét és Alkalmazott Egészségpszichológia a Felsőoktatásban Kutatócsoportjának vezetője, Karner Orsolya.

Hozzátette, egy 2021-es kutatás, amely 47 egyetem hallgatóit vizsgálta azt mutatta, az a hallgató, aki 30 óránál többet dolgozik, kisebb eséllyel ég ki, mint a kevesebbet dolgozó társai.

„A hallgatók a napi 4-8 órát töltenek az intézményekben folyamatos teljesítményhelyzetekben, folyamatos társas alkalmazkodási elvárásoknak kell megfelelniük, hosszú időn keresztül kell intenzíven koncentrálniuk. Mindezek miatt stresszt élnek meg, tartós érzelmi és mentális terhelésnek vannak kitéve”

– fejti ki Karner Orsolya. Az otthoni tanulás mellett kevés idő marad pihenésre, így az egyetemet a hallgatóknál nyugodtan tekinthetjük a munkahely analógiájának. Vagyis kevéssé meglepő, hogy a dolgozóknál ismert kiégés a diákokat is eléri.

(Kiemelt képünkön végzős egyetemista hallgatók az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Gazdaságtudományi karának Vezetés és szervezés szakán a tanulmányaikat befejezett hallgatók diploma átvételi ünnepségén az egyetem gömbkupola termében, a főváros XI. kerületében, a Pázmány Péter sétánynál. Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)