Az Egyesült Államok provokációként értékelheti a CEU-ügyet, jöhet az újabb éles amerikai bírálat

– Teljesítettük a kormány által megszabott feltételeket, érthetetlen a számunkra, a miniszterelnök miért nem fogadja el tőlünk, hogy minden követelésére igent mondtunk.

Ezt mondta Michael Ingnatieff, a CEU elnök-rektora azon a sajtótájékoztatón, amelyen az Országgyűlés újabb döntésére reagált a lex CEU-ügyben. A parlamenti szavazógép a felsőoktatási törvény tavaszi módosításában előírt feltételek teljesítésének határidejét egy évvel meghosszabbította, bár a CEU valójában már megtette, amit a hatalom akkor előírt a számára. Az Egyesült Államok szövetségi kormányának egyetértésével elkészült az egyezmény New York állammal, az egyetem ma már saját oktatási programmal és épülettel, állandó képviselettel rendelkezik az Egyesült Államokban, a Bard College-dzsal kötött egyezmény alapján. Az új parlamenti határozat most mégis nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy a választások után egy negyedik Orbán-kormány – ha belpolitikai érdekei így kívánják – mondvacsinált okokra hivatkozva akár megszüntesse az egyetemet.

– Hosszú hónapok munkájával teljesítettük a célt, ám azt megint a távolba vitték tőlünk. Ez elfogadhatatlan! – fejtegette álláspontját Ignatieff, aki szerint ezzel sérült a jogállamiság, márpedig jogállam nélkül nincsen oktatási szabadság sem.

A CEU elnök-rektora kijelentette: Európában még sohasem került felsőoktatási intézmény olyan helyzetbe, mint most Magyarországon a Central European University. A helyzetet súlyosbítja, hogy valójában diszkriminációról van szó, hiszen a McDaniel College ügyében a magyar kormány Maryland állammal egy hasonló egyezményt kötött, mint amelynek aláírását New Yorkkal most halogatja.

„Az egyezmény szövege még nincs kész, és nem jó, ha kamu megállapodások születnek, még vizsgálni kell a szerződéseket.” Így nyilatkozott Lázár János múlt héten a kormányinfón. Érvelése azonban több sebből vérzik. Richard Azzopardi, Andrew Cuomo New York-i kormányzó irodájának munkatársa a Financial Timesnak azt mondta: nincs ok az egyezmény aláírásának halogatására. A magyar fél ugyanis maga közölte a kormányzói irodával, hogy a megállapodástervezet tartalmával a CEU teljesíti a feltételeket, és a kormány készen áll az aláírásra. Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese viszont arról tájékoztatta a 168 Órát, hogy az egyetemhez eljutott dokumentációból egyértelműen látszik, a magyar tárgyalódelegációnak arra volt mandátuma, hogy elkötelezze magát az egyezmény idén őszi benyújtása mellett. A napokban azonban történhetett valami, ami a magyar tárgyalók számítását is keresztülhúzta. Ez a valami pedig minden bizonnyal a választási kampány egyik ütőkártyájának szánt Soros-féle nemzeti konzultáció.

– Szerintünk valójában senkinek sem fűződik érdeke ahhoz, hogy a CEU-t bevonják ebbe a kampányba.

Így reagált Enyedi Zsolt arra a kérdésünkre, reálisnak tartják-e, hogy a kormány pont most jelentse be: tévedtünk, mégis keblünkre öleljük a Soros György által alapított egyetemet. Enyedi, aki egyébként politológusprofesszor és a közéleti döntések pszichológiai hátterével is foglalkozik, úgy véli, a Fidesz saját közönsége szívesen hallana egy olyan érvelést: lám, a kormány megrendszabályozott egy olyan nemzetközi intézményt, amely korábban vonakodott elfogadni a feltételeit. Ez is bizonyítja a magyarok erejét és szuverenitását. A közvélemény-kutatások viszont egyértelműen bizonyítják, hogy az egyetem körüli botránynak még a Fidesz-szavazók között is alacsony a tetszési indexe, a jobboldali értelmiségiek pedig egyértelműen ellenzik a CEU-val szembeni fellépést.

Ignatieff sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a CEU-nak komoly anyagi erőfeszítést kellett tennie, hogy saját épülethez jusson a Bard College területén, ám ezek a veszteségek menedzselhetők. A kiadások növekedésénél fenyegetőbb jel, hogy néhány doktori hallgató már jelezte: a jelenlegi bizonytalan helyzetben inkább más egyetemen folytatná tanulmányait. A lapunkhoz eljutott információk szerint vannak jelei annak is, hogy ismert és elismert oktatók is gondolkodnak azon, hogy hosszú távon érdemes-e elkötelezniük magukat a budapesti campus mellett.

Nem a Közép-európai Egyetemet érték azonban a legnagyobb veszteségek. Tavasszal, a lex CEU elfogadásának idején még három amerikai felsőoktatási intézmény magyarországi működéséről szóltak a hírek. A CEU mellett szerepelt a McDaniel College ügye és a Boston University is, amelynek az ELTE volt az együttműködő partnere. Információink szerint azonban a Boston University felmondta ezt a partneri viszonyt, amikor az intézmény vezetése értesült a felsőoktatási törvény módosításának feltételeiről, a CEU elleni fellépésről. A magyar kormányzati tényezők korábban azt bizonygatták, hogy az új jogszabály a magyar egyetemeket fogja védeni. Az eddigi egyetlen kézzelfogható „eredmény” azonban az, hogy az ELTE elveszített egy fontos együttműködő partnert.

Enyedi Zsolt a nemzetközi támogatás újabb hullámára számít, hiszen felelős politikusok, ismert tudósok, írók korábban is hangosan és egyértelműen álltak ki az egyetem mellett.

A rektorhelyettes különösen megnyugtatónak nevezte, hogy konzervatív, kereszténydemokrata, republikánus, tehát elkötelezetten jobboldali politikusok is ugyanúgy látják a CEU ügyét, mint a liberálisok vagy a baloldaliak.

Kérdés persze, hogy a nemzetközi közvélemény elfogadja-e az egyetem érvelését, amely szerint a parlament döntésével megint megalázták a CEU-t. A Reuters hírügynökség jelentését átvéve a New York Times például azt közölte: a haladékkal a magyar kormány enyhítette a CEU-ra gyakorolt nyomást. Jellemző az is, hogy nem érkezett olyan híradás, miszerint a múlt hétvégén megtartott uniós csúcstalálkozón szóba került volna a CEU ügye. Egyedül Orbán legharagosabb bírálója, a liberális EP-frakció vezetője, Guy Verhofstadt követelte a New York állammal előkészített egyezmény aláírását.

A politika egyéb szempontjai is befolyásolják, hogy a CEU-val kapcsolatos újabb törvényhozási döntést miként fogják értékelni a fontos nemzetközi tényezők.

A jelek azonban arra mutatnak, hogy a kormány újabb éles kritikára számíthat az Egyesült Államokból.

Tavasszal, a CEU-törvény elfogadásakor a kabinet azzal érvelt, hogy a tengerentúli bírálatokat még az Obama-adminisztráció hivatalnokai fogalmazták meg, számukra az a fontos, hogyan reagálnak majd Trump emberei. Nos, a múlt héten David Kostelancik, aki ügyvivőként vezeti az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, minden korábbinál keményebb kritikával lépett fel: bírálta az Orbán-kormányt, amiért átvette az ellenőrzést a médiapiac felett, amiért a holdudvarába tartozó tulajdonosok lapjaiban, tévéiben elfojtják a kritikát, amiért manipulálja a reklámpiacot. Lázár János ugyan zöldségnek nyilvánította az ügyvivő fellépését, ám azt maga sem hiheti, hogy Kostelancik saját szakállára támad, és nem a térségért felelős új államtitkár, Wess Mitchell véleményét közvetíti. Mitchell pedig elődeinél sokkal befolyásosabb stratéga, akinek álláspontja a Fehér Ház apparátusát irányító tábornokok szemében is fontos tényező.

Ennek tükrében érdemes értékelni azt, amit Enyedi Zsolt mondott lapunknak: „Ha egyértelművé válik, hogy az egyetemet kiszolgáltatják a választási kampánynak, és ha a magyar kormány kihátrál a tárgyalásokból, amelyeket az amerikai kormányzat jóhiszeműen, nem kis energiát beleölve vitt végig, akkor az Egyesült Államok ezt provokációként értékelheti.”