Áll a bál az osztrák-magyar határon

Egyre több a probléma az osztrák-magyar határon a somfalvi átkelőnél, és az osztrák polgármester ezért határozott lépéseket fontolgat. A probléma gyökere most az, hogy a Somfalvát Sopronnal és Ágfalvával összekötő úton az ingázási időszakban tilos a közlekedés – tehát hétköznapokon öt és nyolc óra között, valamint délután négy és hét óra között – írja az Index. Ebben az időszakban elvileg nem lehetne átlépni a határon, a problémát az okozza, hogy sokan nem tartják magukat a szabályhoz. 

Ágfalva és Somfalva között azóta okoz gondot a nagy autóforgalom, hogy a két települést összekötő földutat a 2010-es évek közepére uniós forrásból leaszfaltozták. Mostanra erre jár szinte mindenki, aki Sopron felől Nagymarton vagy Bécsújhely irányába ingázik, vagy a térségből indul Sopronba vásárolni, és nem szeretne félórás kerülőt tenni a Sopron határátkelő felé.

Thomas Hoffmann (SPÖ) polgármester 2015-ben vezette be időszakos behajtási tilalmat, hogy csökkentse a faluban a forgalmat. Ez vélhetően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – az ORF napi 4000 határátkelőről beszél – a polgármester sorompóval és kamerával szerelné fel a határátkelőt. A kamera leolvasná a rendszámtáblákat, és a sorompó csak akkor nyílna fel, ha egy engedéllyel rendelkező jármű érkezik a határhoz, írja az ügyhöz kapcsolódóan az rtl.hu.  A polgármester ilyen engedélyt csak Somfalva és Ágfalva lakóinak adna, emellett további kivételekről tárgyalna a Magyarországról érkező és Somfalván dolgozó személyek esetében. Az osztrák Belügyminisztérium azonban a jelek szerint nem adott zöld utat az elképzelésnek, január 20-án újra tárgyalnak az ügyről.

Az Index ezzel párhuzamosan megkereste az ingázókkal kapcsolatban a Soproni Polgármesteri Hivatalt. Válasz azonban egyszer sem érkezett, ellenben a korábbi Technológiai és Ipari Minisztérium reagált a lap novemberi kérdéseire.  A minisztérium Indexnek írt válaszát a következő volt:

A személyek, munkavállalók szabad áramlása az egyik legfontosabb uniós alapérték, az európai állampolgárok által legtöbbre tartott jogok közé tartozik. A különösen a határ menti térségekre jellemző külföldre ingázás nem magyar sajátosság, számos más területen tapasztalható hasonló tendencia.

Magyarország az uniós sereghajtók közül az élmezőnybe zárkózott fel a foglalkoztatásban 2010 óta. Ma már egymillióval többen, mintegy 4,7 millióan dolgoznak hazánkban. A munkanélküliségi ráta az elmúlt évtized elejéhez képest a harmadára csökkent, a szeptemberi adat szerint az ötödik legalacsonyabb volt az Európai Unióban.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat idén májustól augusztusig kevesebb álláskeresőt tartott nyilván, mint bármikor korábban. Győr-Moson-Sopron megyében tizenkét év alatt nyolcról 1,3 százalékra csökkent az álláskeresők gazdaságilag aktívakhoz mért aránya, ez a legkedvezőbb megyei ráta. Az itthoni munkavállalás mellett szól az is, hogy az elmúlt években folyamatosan két számjegyű béremelkedés valósult meg Magyarországon.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI/Varga György)