Alkotmánybíróság: nincs igaza Orbán Viktornak

Orbán Viktor szokásos péntek reggeli interjújában is utalt rá, az Alkotmánybíróságnak pénteken kellett döntést hoznia azzal kapcsolatban, hogy migrációügyben Magyarországon a magyar jog és az uniós jog közül melyik az erősebb.

Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában megállapította: ha az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az EU intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.

A testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az Európai Unió Bírósága ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki.

Varga Judit a kormány nevében még februárban kérte az Alaptörvény értelmezését a luxembourgi bíróság egyik ítéletével összefüggésben. Ebben megtiltották a jogellenesen hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok kitoloncolását, akik így előre nem meghatározható ideig az ország területén maradnak, ezáltal de facto a népesség részévé válnak.

A kormány álláspontja szerint a luxembourgi bírák döntése közvetlenül érinti Magyarország Alaptörvényben rögzített szuverenitását.

Orbán Viktor péntek reggel hosszan fejtegette, miért gondolja azt, hogy igaza van a magyar és a lengyel kormánynak. Szerinte ez egy olyan vita, amely minden európai országban zajlik, és mindenhol szemben állnak egymással a bevándorláspártiak és az azt ellenzők. Szerinte Magyországon egyedi módon az emberek döntöttek a népszavazás formájában.

„A kormány politikája a népszavazás előtt is egybeesett az emberek többségének elvárásaival, erős érzelmeivel”

– elemezte a helyzetet a miniszterelnök utalva arra, hogy szerinte a kormánypárt ideológiáival a magyar emberek nagy része egyetért. Megemlítette az Európai Unió bevándorlási szabályait, amelyeket, mint mondta, „még a migránsinvázió előtt alkottak meg”. A nyugati tagállamok bevándorláspárti hozzáállását kísérletnek nevezte, és hozzátette, ő mindig egyértelműnek tartotta, hogy nem jó ötlet összekeverni a nagy muszlim tömegeket a bennszülött keresztényekkel. Szerinte ilyenkor nem feltételezéseket kellene tenni, hanem az emberi ösztönökre hallgatni. Mint fogalmazott, a magyar szabályok a bevándorlást nem engedélyezik, és szemben állnak a brüsszeli bürokraták döntésével. Arról, hogy ebben az esetben mi a teendő, a mai napon fog dönteni az Alkotmánybíróság. Orbán Viktor hangsúlyozta, ez a döntés lesz a mérvadó, hiszen a kormány „a magyar alkotmányra tette le az esküt, nem a brüsszeli demokratákra”. Kiemelte, Európában hét-nyolc ország már szembesült ilyen problémákkal, és ott az Alkotmánybíróságok a brüsszeli demokraták ellenében döntöttek. Példaként Németországot hozta fel, ahol szerinte ez a kérdés szintén komoly hullámokat kavart, csak a németek a konfliktust látva lekerekítették a mondandójukat.

„A magyar nem ilyen. A magyar nem lehalkítja a hangját, ha nem érvényesül, hanem feltekeri. A lengyel is hasonló, nem véletlenül vagyunk testvérek”

– értekezett a viszonyokról a miniszterelnök. Szerinte a magyar kormánynak azt kell mondani Brüsszelben, hogy meg kell változtatni a brüsszeli bevándorlási szabályokat, hiszen nem a nemzetállamoknak kell alkalmazkodni a ma már életidegenné vált brüsszeli szabályokhoz. Úgy látja, az Alkotmánybíróság mai döntése egy nagyon erős jogi kerítést is felépíthet. Hozzátette, az új német baloldali kormány miatt a magyarokért kiállni Brüsszelben a jövőben nehezebb lesz, mint eddig.

(Kiemelt kép: Budapest, 2021. november 26. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő interjút ad Nagy Katalin műsorvezetőnek a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2021. november 26-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)