A nyugdíjkorrekció és a nyugdíjprémium sem megoldás az inflációra

Szakértők szerint a kiskeresetűek és a nyugdíjasok érzik meg leginkább az infláció növekedését – közölte az ATV. Szeptemberben 5,5 százalékos volt a pénzromlás mértéke, az elmúlt egy évben az üzemanyagok 21 százalékkal, a dohányáruk majdnem 18 százalékkal drágultak. Az élelmiszerek ára átlagosan mintegy 4 és fél százalékkal emelkedett, ezen belül az étolaj drágult leginkább. A szolgáltatások díja 3 százalékkal emelkedett.

„Nyilvánvaló, hogy a gyengülő hazai fizetőeszköz egy inflációgerjesztő jelenséget mutat.” Erről Dávid Ferenc beszélt az ATV Híradónak. A közgazdász szerint az inflációt befolyásolja az is, hogy Magyarországon túlfűtött a gazdaság, és laza a költségvetési fegyelem, a kormány a választások előtt osztogatásokba kezdett. Dávid Ferenc úgy látja, az elmúlt évek átlagkereset-növekedése is az okok között van. „Az adott vállalkozások szintjén komoly költségnövekedés volt, gondoljon bele, minden évben 8-10 százalékkal emelkedtek a bérek, ezek is beépültek a termelői és fogyasztói árakba, és itt vagyunk most, a 10. hónap küszöbén, amikor kimondhatjuk, hogy az eddig kúszó infláció most már vágtatóvá vált” – jelentette ki.

Az infláció növekedését leginkább a nyugdíjasok és a kisebb keresetűek érzik meg, a közgazdász szerint erre a nyugdíjkorrekció és a nyugdíjprémium sem megoldás.  

A GKI elnöke szerint a magasabb infláció részben a járvány gazdasági hatásainak következménye, sokan ugyanis a veszteséges hónapok után most megemelik a termékeik árát.

(Kiemelt képünk illusztráció: Dervalics György kézbesítő (b) a pénzt számolja Horváth Lászlónénak, a nyugdíjas lakásában. Dervalics György 15 éve dolgozik a Magyar Postánál, Nagykanizsán az 1-es számú hivatalban. Fotó: MTI | Varga György)