A korábbi zöldombudsman szerint nem kényszeríthetők ki a klímavészhelyzet elleni politikai lépések

Fülöp Sándort, a korábbi jövő nemzedékek országgyűlési biztosát arról kérdezte a Szabad Európa, hogy kikényszeríthetőek-e jogi úton Magyarországon a klímavészhelyzet elleni politikai lépések, lehet-e elmaradt jogalkotásért perelni.

Az egykori zöldombudsman szerint itthon nem. Itt a feltételek egy picit nehezebbek. De vannak elméleti akadályok is. A jogalkotás egy hatalmi ág, a bíróság pedig egy másik, és mindenki végezze a saját dolgát. De azért ha a bírósági hatalmi ág azt veszi észre, hogy nagyon komoly probléma van akár a végrehajtó, akár a jogalkotó hatalmi ág oldalán, mondhatja, hogy ilyen és olyan jogszabályok, kormányrendeletek kellenének.

Magyarországon még a klímaváltozás se olyan ügy, amelynél az egyik hatalmi ág beavatkozhat a másik életébe. „Egyik oldalon azt mondják, hogy demokráciában az a dolgok rendje, hogy szépen beszélje meg egymással az összes érdekelt a vitatott kérdést. Itt nagyon komoly gazdasági érdekek vannak: energiaszolgáltatók, vizesek, agrárágazat, sok lobbi érdekelt. És persze a költségvetés, hogy mire van pénz, mire kellene inkább. Majd a kormány vagy a parlament eldönti, mik a prioritások."

Fülöp Sándor kifejtette, hogy a magyar alkotmányban benne vannak a jövő nemzedékek jogai. Ha a bíróság azt látja, hogy a jelen és a jövő nemzedékek egészségéhez fűződő jogokat nem megfelelően biztosítja vagy védelmezi a kormány, kötelessége felemelni a szavát.  Külföldön ugyanakkor a klímaperek kétharmada sikeres.

Az egykori ombudsman elmondta, Magyarországon ezt az alkotmányos disszonanciát nagyon nehéz az Alkotmánybíróság előtt érvényesíteni. Ugyanis a magyar polgároknak, közösségeknek, civil szervezeteknek nincs már joguk arra, hogy közvetlenül kérjék. Korábban volt, de olyan szakaszban van a magyar alkotmányos rend, hogy már nem férne bele. A rendszerváltás után természetes volt, hogy bármelyik honpolgár írhatott az Alkotmánybíróságnak, ha beleütközött valami olyan, a régi rendből örökölt jogszabályba, amely nem felelt meg az új alkotmányos rendnek. Iszonyatos munkaterhe volt a bíróságnak. Most viszont már csak a képviselők egynegyede, az ombudsman vagy a kormány kérheti fel normakontrollra az Alkotmánybíróságot.

(Kiemelt kép: Fülöp Sándor. Fotó: Kovács Tamás/MTI)