A Jobbik új stratégiája: még akkor is követelnek, ha már megkapták a DK pedig orákulum
Úgy tűnik, összefogott az ellenzék a Fidesz ellen: mindenki a pedagógusi bérek emelését követeli.
Az egyetemi oktatók fizetésének emelését sürgette pénteki online sajtótájékoztatóján Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke – írja pénteki közleményében az MTI.
Ahogyan arról már beszámoltunk: béremelésben részesülhetnek az állami egyetemek oktatói. Összesen 30 százalékkal növekszik az egyetemi oktatók bére. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerdán benyújtott törvényjavaslata az állami fenntartású egyetemek esetében is megteremti a kétszer 15 százalékos béremelés jogszabályi hátterét.
A törvénymódosítás az alapítványi és egyházi felsőoktatási intézményekhez hasonlóan modellváltásban nem érintett, összesen hat állami egyetemen (az ELTE-n, BME-n, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Testnevelési Egyetemen, valamint a táncművészeti, és a zeneművészeti egyetemen) is megalapozhatja az idén ősszel és jövő januárban két ütemben megvalósuló, harminc százalékot meghaladó béremelést – áll az ITM közleményében.
Hiába az ígéret, a követelés mindig jobb taktika
Ennek ellenére a Jobbik, pontosabban Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője pénteken sajtótájékoztatójában kifogásolta, hogy „a kormányzat által ígért kétszer 15 százalékos béremelés csak az alapítványi intézmények oktatóira vonatkozik” – majd hozzátette: pártja kiemelten támogatandó nemzetstratégiai ágazatnak tekinti az oktatást, hiszen a tudás a 21. században a siker alapja” – mondta Brenner.
Azonban úgy tűnik, a “siker alapja a tudás” nem feltétlen jelenti számára jólinformáltságot:
a Jobbikos politikus ugyanis két nappal a kormáy bejelentése után kifogásolta, hogy még nem történtek lépések az egyetemi oktatók bérének növelésére.
A Jobbikos képviselő arról is beszélt: másod- és harmadállásba kényszerítenek nemegyszer doktori fokozattal rendelkező oktatókat, akik nem tudnak megélni nettó 155 ezer forintos fizetésükből, így hovatovább már bármelyik bolti árufeltöltő jobban keres náluk.
Példaként azt hozta fel: míg Magyarországon egy tanársegéd átszámítva 600 eurót keres, addig Romániában ennek közel másfélszerese, Horvátországban ennél is több lenne a fizetése, míg Ausztriában négyszer, Németországban ötször ekkorák ezen a poszton a bérek.
Brenner Koloman az elmúlt 12 év “tudás- és értelmiségellenes Fidesz-politikáját” okolta a kialakult helyzetért. Megjegyezte, a mostani ellenzék kormányra kerülése esetén a Jobbik azért szállna síkra, hogy külön minisztériumot kapjon az oktatás, az egyetemek pedig - amennyiben azok szenátusa ezzel egyetért - az alapítványi formából váljanak ismét állami fenntartású intézményekké – írja az MTI.
A DK, mint orákulum?
A Demokratikus Koalíció (DK) bírálata ugyancsak az oktatást érinte, de a DK problémája inkább az, hogy ha fognak is emelni, az “biztosan akkor se lesz elé”. A Demokratikus Koalíció értékelése szerint ugyais a kormány nem szándékozik érdemben rendezni a pedagógusbéreket (habár a béremelés pontos részleteit még nem közölte a kormány).
Arató Gergely frakcióvezető-helyettes pénteki, online sajtótájékoztatóján azt mondta, hiába jelentette be a kabinet, hogy 200 ezer forint lesz a bruttó minimálbér és 260 ezer forint a szakképzett bérminimum, a pedagógusokon ez nem segít, mert az ő bérüket még mindig a 2014-es minimálbérnek megfelelő, 101 ezer forintos vetítési alappal számolják – írja a DK sajtótéjékoztatója alapján az MTI.
Az oktatásban dolgozók közül 36 ezren a garantált szakképzett bérminimumot sem fogják megkeresni a pedagógusokra vonatkozó bértábla alapján – jelentette ki a politikus. Hozzátette: ha a kormány ad is „valami minimális béremelést, bár ennek a részleteit még mindig nem ismerjük”, az akkor sem fogja a pályakezdő pedagógusok bérét érdemben a szakképzett bérminimum felé emelni.
Ha bekövetkezik a kormányváltás, azonnal neki kell állni a pedagógusbérek rendezésének, meg kell állítani a tanárhiány növekedését, újra vonzóvá kell tenni a pedagógusi pályát, és meg kell akadályozni, hogy az iskolák és óvodák a “gyermekmegőrzők szintjére süllyedjenek” – közölte Arató Gergely.
(Kiemelt képünk illusztráció: Üres előadóterem a Debreceni Egyetem főépületében 2020. március 12-én. Fotó: MTI | Czeglédi Zsolt)