A fáradt olaj hatása a lőrinci százszorszépekre

– Hogy kezdődött ez a történet?

– Másfél évvel ezelőtt jött az első jelzés az ott dolgozóktól, hogy komoly talajszennyezést rendeltek el – természetesen csak szóban – a főnökeik.

– Mit tartalmazott az utasítás?

– Odarendeltek egy markológépet, ami kivájt egy hatalmas árkot a földből, ezt aznap teletöltötték olajszármazékkal, és ki tudja, még mi mindennel. Ezt követően ráhúzták a földet, és másnap kezdődött elölről az egész. Felháborodott jelzéseink után a sajtó is foglalkozni kezdett az üggyel. A Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft., az FTSZV vezetőin kívül mindenki érezte, milyen felháborító, amit művelnek. A főpolgármester menesztette a vállalat vezetőjét, de ezzel egy időre le is állt a dolog, holott több milliárd forint kellett volna a rehabilitációhoz és a környék vízbázisának megmentéséhez.

– Úgy tudom, nyomozás is indult az ügyben.

– Igen, vegyszer és egyéb mérgező anyagok üzemszerű, illegális lerakásának ügyében a vádemelési szakaszban jár az ügy. Ennek ellenére még mindig a homály a megfelelő szó, ami a történetet körüllengi. Gondoljuk csak végig, milyen védekezés az, amiben a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló FTSZV egykori vezetői azt állítják, nem voltak tudatában az irodájuktól 100-150 méterre zajló talajmérgezési eseteknek. De arra sem derült még fény, hova számlázhatták a telephelyre behordott szennyező anyagok után bevételként megjelent évi 180-200 millió forintot. A tetemes árbevétel annak ellenére veszteségbe fordult, hogy az iszapot nem ártalmatlanították, és hivatalos lerakókba se szállították tovább. Egyszerűen csak leengedték a Cséry-telep talajába. Annyi eredményt sikerült elérni, hogy 2013. év végétől beszüntették a telepen a szennyező iszap lerakását, és a 48 ezer tonna illegálisan odahordott veszélyes anyagból elszállítottak 487 tonnát (azaz 1 százalékot!), illetve a fővárosi képviselők döntöttek százmillió forintról a Cséry rekultivációjának előkészítésére. A teljes rekultiváció a legvisszafogottabb becslések szerint is 20-30 milliárd forintra tehető.

– A történet ezek szerint, ha lassan is, de a jó befejezés felé haladt.

– Ezt hittük mi is, de a viszonylagos nyugalomnak azóta ismét vége szakadt. Ugyanis a 130 milliárd forintért Csepelen megépített Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep átadásának ellenére ismét a XVIII. kerületi Cséry-telepet övező erdő egy régi csatornaleeresztőjének helyére hordják a szennyvizet a fővárosi szippantós autók. A legnagyobb titokban, még 2014 tavaszán az FTSZV leeresztési engedélyt kért és kapott évi 26 ezer köbméterre. Amikor első ízben 2014 augusztusában megjelentek az erdőben kialakított gyalogösvények mellett a szippantós kocsik, a lakossági tiltakozás csillapítására a fővárosi cég egy levélben úgy tájékoztatott, hogy csak a csepeli központ korszerűsítési munkálatainak néhány hetére vennék igénybe a XVIII. kerületiek erdejét. A kilátásba helyezett ellenzéki tüntetések miatt augusztus végén le is vonultak a területről. Az erdőt használó helyiek legnagyobb meglepetésére alig három hete – március 2-án – ismét megszállták az erdőt a szippantósok. Az FTSZV-t azóta átvevő Fővárosi Csatornázási Művek – FCSM – vezetői arról tájékoztattak, hogy ezúttal hosszabb időre kívánnak berendezkedni, pontosabban, amíg be nem fejeződnek a dél-budapesti csatornázási munkálatok. A napi 70-80 szippantós autó által okozott állandó forgalmi és szaghatások mellett a lakosságot az is zavarja, hogy a területet építési engedély nélkül lekerítették úgy, hogy a korábbi turistaösvényeket is elzárták.

– Mi lehet a valódi oka annak, hogy most már a Fővárosi Csatornázási Művek is így ragaszkodik ehhez a helyhez?

– A csepeli központi leeresztő telepre éppen azért költött a főváros és az EU 130 milliárd forintot, hogy kiváltsa az olyan korábbi leeresztő helyeket, mint a Cséry-telepet határoló erdő. A döntés hátterében az állhat, hogy a még csatornázatlan dél-pesti kerületekből Csepelig a szippantós autóknak a Cséry-telepi erdőtől 16 kilométerrel többet kell megtenni, ami üzemanyagban számolva évente százmillió forint többletkiadást eredményezne. Ennek a megspórolása – úgy hiszik – jár nekik az után, hogy a kormány tavalyi eszement választási rezsicsökkentése rossz helyzetbe hozta ezt a céget is. Az ebben a blöffben kivéreztetett Csatornázási Művek bevételei csaknem hatmilliárd forinttal csökkennek, így minden költségmegtakarításnak megpróbálnak elébe menni, akkor is, ha ennek éppen egy erdő esik áldozatául. Arról nem is beszélve, hogy a kerületi lakosok komoly hányada már be is temette az egészen eddig kiválóan működő ásott kútjait.