"A hajléktalanság rendészeti kezelése megvalósítja a hajléktalan emberekkel szembeni diszkriminációt, és a bírsággal, elzárással való fenyegetésük sérti őket emberi méltóságukban. A hajléktalanságnak különleges figyelmet kell szentelni az európai szegénységellenes platform keretében, és kiemelten kell kezelni az emberi jogi vonatkozásait is" - hangsúlyozta Göncz Kinga az Európai Unió hajléktalansággal kapcsolatos stratégiájáról szóló parlamenti határozattervezet keddi esti plenáris vitájában. A stratégiát szerdán nagy többséggel fogadta el a képviselő-testület.

Felmentette a közokirat-hamisítás vádja alól Joav Blum izraeli-magyar üzletembert a Székesfehérvári Városi Bíróság első fokon; a szerdai tárgyaláson hozott ítélet nem jogerős, az ügyész a bűnösség megállapításáért fellebbezett.

A Duna tévén zenés show-műsorral jelentkező Mága Zoltán is szerepel a Műsorszolgáltató és Támogató Alap (MTVA) imázsfilmjében. Ő lesz a Duna Televízió egyik „arca” – értesült a hvg.hu. A lap információit a hegedűvirtuóz ügynökségénél is megerősítették, a HVG úgy tudja ugyanakkor, hogy Mága szerepvállalása sokakban értetlenséget okozott a televíziónál.

Tudja már végre a Fidesz, hogyan szavaztak? - tette fel a költői kérdést az MSZP.

Az éjjel többfelé megnövekszik a felhőzet, csütörtök virradóra szórványosan záporokra, zivatarokra is számíthatunk. Az északi-északnyugati irányú szelet helyenként élénk lökések kísérhetik. 12 és 17 °C közé süllyed a hőmérséklet.

Kerényi Imre rendező – Orbán Viktor megbízottjaként – jelenleg a Fidesz „húsvéti alkotmányát” állítja közéletünk színpadára. Több felvonásban. Az „Alaptörvény Asztala” csak a prológ. Kerényi festőművészeket kért fel, hogy – az új alkotmány illusztrálásaként – fessék meg a magyar történelem sorsfordulóit. Ő maga annak tartja például a 2006-os „őszi eseményeket”, a vörösiszap-tragédiát és persze a Fidesz alaptörvényének megszületését. A teljes cikket elolvashatja a csütörtökön megjelenő, legfrissebb 168 Órában.

Navracsics minisztériuma ellentmond Szijjártónak - Teljes ellentmondásba keveredett tegnap a közigazgatási tárca a miniszterelnöki szóvivővel.

Elsőként a 168 Órának sikerült egy asztalhoz ültetnie a demokratikus ellenzék két vezetőjét, Mesterházy Attilát, az MSZP elnök-frakcióvezetőjét és Schiffer Andrást, az LMP frakcióvezetőjét. A teljes interjút elolvashatja a 168 Óra legfrissebb számában. Részlet a beszélgetésből.

Elsőként a 168 Órának sikerült egy asztalhoz ültetnie a demokratikus ellenzék két vezetőjét, Mesterházy Attilát, az MSZP elnök-frakcióvezetőjét és Schiffer Andrást, az LMP frakcióvezetőjét. A teljes interjút elolvashatja a 168 Óra legfrissebb számában. Részlet a beszélgetésből.

Rytkó Emília: Szükségessé válik a választópolgárok személyes közreműködése

Egységesítené a kormányzati médiafigyelést és -elemzést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), amelynek álláspontja szerint a jelenlegi rendszer "átláthatatlan, találomra működő, amatőr és szétszórt".

Kétes szakvéleményen alapul a Sukoró-ügy? Az ügyészség kiegészítést kért a szakvéleményhez, mely szerint az államot milliárdos kár érte. Ez az a dokumentum, amire az egész eljárást alapozták. Közben első fokon felmentette a bíróság Joáv Blumot a közokirat-hamisítás vádja alól. Az ítélet indoklása szerint a magyarul nem beszélő és olvasó üzletember nem tudhatta, hogy jogszabályt sért azzal, ha bejelentkezik állandó lakosnak Sukoróra, miközben nem tartózkodik életvitelszerűen a faluban.

Valósággá válik az átjárás a hagyományos nyomtatott sajtó és az új média világa között. A plusztartalmakat hordozó QR-kódokat mostantól kezdve a 168 Óra oldalain is megtalálják majd!

Az emberek 43 százaléka szerint a munkáltatók számára kedvező a kormány javaslata a Munka törvénykönyvének módosítására – derül ki a Policy Agenda és az Ipsos közös közvélemény-kutatásából. Az aktív keresők csaknem fele úgy érzi, romlott a helyzete az Orbán-érában.

A Jobbik megelőzte az MSZP-t - Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, a Fidesz-KDNP 59 százalékkal továbbra is megőrizné több mint háromszoros előnyét az ellenzéki pártokkal szemben, ami biztosítja kétharmados többségét a törvényhozásban - olvasható a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásában, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra a honlapján.

Mit rejt a kód?

A 168 Óra e heti címlapjaként
furcsa ábra fogadja az olvasót.
Ígérjük, ez egyszeri alkalom.

Labirintus? Kubista kép? Nyomtatott áramkör?
Egyik sem. Ez egy QR-kód. Hogy mi?

A QR-kód kétdimenziós, szinte korlátlan mennyiségű információt tartalmazó vonalkód, amelyet a japán Denso-Wave cég fejlesztett ki 1994-ben. Nevét az angol Quick Response (gyors válasz) rövidítéséből kapta, egyszerre utalva a gyors visszafejtési sebességre és a felhasználó által igényelt gyors reakcióra.

A sarkokban található jellegzetes négyzet alakú mezők miatt – amelyek egyébként szintén információhordozók – egyrészt könnyű szkennelni, másrészt pedig szinte bármilyen szögből fényképezve (akár elforgatva is) könnyedén azonosítható és feldolgozható jelet kaphat az okostelefon.

Mit rejt a kód?

Egy új világot. Az új média világát.

A kód népszerűségét és tömeges használatát az okostelefonok robbanásszerű terjedése hozta. E készülékek ugyanis már tartalmazzák azt a beolvasó programot, amely automatikusan videóvá, hangfelvétellé, névjegykártyává vagy internetes linkké változatja az abban rejlő információt. Még kattintani sem kell: a kód azonnal életre kel egy QR-kód-olvasó révén. Az androidosok a marketplace-ről, az iPhone-osok az Applestore-ból ingyenesen letölthetik.

Japánban, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában tömegesen alkalmazzák plakátokon, jegyeken.

A Lufthansa QR-kódos check-in rendszert használ, amelynek az a lényege, hogy az utas nem nyomtatott beszállókártyát kap, hanem a telefonjára küldik el a kódot, amelyet beszállás előtt ellenőriznek.

Magyarországon még viszonylag kevéssé ismert, de aki figyelmes, a közüzemi számlákon, hirdetésekben, mozi- és színházjegyeken, névjegykártyákon már felfedezheti.

Miért került a QR-kód a 168 Óra címlapjára?

Egyrészt azért, mert az okostelefonok piaca és ezáltal a QR-kód használata hatalmas fejlődés előtt áll Magyarországon. A készülékek száma egyetlen év alatt megduplázódott, s elérte a másfél milliót.
Másrészt azért, mert a kód tömeges terjedésével korszakhatárhoz érkezett a média világa. Valósággá válik az átjárás a hagyományos nyomtatott sajtó és az új média világa között.

De a legfontosabb ok az, hogy a plusztartalmakat hordozó kódokat mostantól kezdve a 168 Óra oldalain is megtalálják majd! Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy a jövőben többet kapnak majd olvasóink, hanem azt, hogy az okostelefont használó újságolvasók kezében a szó szoros értelmében „életre kel” a lap.

A jövőben a hetilap címlapján és számos írás végén megtalálják majd a 15x15 milliméteres, négyzet alakú kis ábrákat. Az újságot lapozgatva meghallgathatják a 168 Óra Rádió adásait, megnézhetik a témákhoz kapcsolódó videókat, galériákba rendezve tekinthetik meg azokat a képeket, amelyeket fotósaink készítettek a riportok, interjúk helyszínein.

Mostantól egy újságban sok újsággal szolgálunk.
Éljenek a lehetőséggel, érdemes!

Ilyen még nem volt! Dupla címlapja van most a 168 Órának. A borítón csak egy furcsa ábra látható, olyan mint egy labirintus vagy egy nyomtatott áramkör. Valójában egy kód, amelynek segítségével megszólal, megelevenedik a nyomtatott lap. Ha a második oldalra lapoznak, választ kapnak a kérdésre, és megtudhatják: mit rejt a kód?

Megduplázódott a kerékpározók száma egy év alatt a Múzeum körúti biciklis számlálónál - jelentette be a Magyar Kerékpárosklub. A bicajosok szerint ez hatalmas rekord.