Rettegnek a dolgozók
Az emberek 43 százaléka szerint a munkáltatók számára kedvező a kormány javaslata a Munka törvénykönyvének módosítására – derül ki a Policy Agenda és az Ipsos közös közvélemény-kutatásából. Az aktív keresők csaknem fele úgy érzi, romlott a helyzete az Orbán-érában.
A nyári politikai szezon egyik legnagyobb indulatokat kiváltó eseménye az új Munka Törvénykönyve tervezete volt, amely várhatóan alapvetően átírja a munka világának szabályait. A szakszervezetek tiltakoztak a változtatások iránya ellen, az őszi megmozdulásaik egyik fő jelszava is láthatólag ez az ügy lesz. A Policy Agenda és az Ipsos közös közvélemény-kutatást készített arról, hogy milyennek látják az emberek az új szabályozást, és mi a véleményük a kormány foglalkoztatáspolitikájáról - közölte a
Népszabadság.A Munka Törvénykönyvének változtatásáról a válaszadók 75 százaléka hallott, amely azt mutatja, hogy bár még kezdeti stádiumban van a jogalkotási munka, ennek ellenére sokan értesültek a kérdésről.
A kormány deklarált célja a változtatásokkal, hogy rugalmasabb legyen a magyar munkaerőpiac és ezáltal újabb munkahelyek jöjjenek létre. Az adatok azt mutatják, hogy a válaszadók mérsékelten hisznek ebben, mivel csak 5 százalékuk mondta azt, hogy jelentősen nőhet a foglalkoztatottak száma a munka világát érintő szabályok változtatása következtében. Közben 18 százalékuk inkább jelentős mértékű foglalkoztatási csökkenést vár.
Azok körében, akik már értesültek a Munka Törvénykönyvének változtatásáról, csupán 6 százalék, aki azt mondta, hogy alapvetően munkavállaló-barátintézkedéseket tartalmaz. 43 százalékuk munkáltató-barátnak tartja a változásokat. Nincsenek sokan, 15 százalék, akik szerint mindkét jelzővel illethető a most készülő törvény, míg 24 százalékuk egyik jellemzőt sem tartja helyesnek.
A kormány eddigi politikáját inkább úgy jellemezték a válaszadók, hogy az nem javított a munkavállalók helyzetén. Ugyanis csupán 17 százalék mondta azt, hogy javult az Orbán-kormány intézkedéseinek köszönhetően a munkavállalók helyzete, 37 százalék szerint romlott, míg 40 százalékuk szerint nem változott. Érdekes, hogy amennyiben csak azokat a válaszadókat nézzük meg, akik jelenleg is dolgoznak, akkor ott kedvezőtlenebb a kormány eddigi politikájának megítélése. Az ő válaszaik alapján ugyanis csupán 12 százalékuk mondta, hogy javult a munkavállalók helyzete, ugyanakkor 47 százalékuk szerint romlott. 38 százalék volt, aki szerint nem változott a helyzetük az elmúlt bő egy évben.
A felmérés során külön vizsgálták, hogy amennyiben a munkavállalóknak konfliktusuk lesz a munkáltatókkal, akkor kinek kellene törvényben rögzített jogosítványokat adni az érdekeik megvédése miatt. Ennek alapján a szakszervezetek erejében hisznek leginkább a válaszadók, mivel 40 százalékuk említette őket. Az állami hatóságokat már csak 31 százalék, míg az üzemi tanácsokat 24 százalék, civil szervezeteket 10 százalék nevezte meg. A szakszervezetek dominanciája nagyobb azok körében, akik már hallottak az új Munka Törvénykönyve tervezetéről. Esetükben 43 százalék volt azok aránya, akik a szakszervezeti jogokat bővítenék. Mindez különösen annak függvényében érdekes, hogy a nyilvánosságra került tervezet szűkítené a szakszervezetek és annak vezetőinek a jogait, és inkább az üzemi tanácsokat emelné be helyükre.
