Kiszámíthatatlan csavar Gyurcsány ügyében

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008 júliusában történt cseréjével összefüggésben. A gyanú szerint egy, a magyar állam és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje következtében 1,3 milliárd forintos kár érhette az államot. Császy Zsoltot bűnsegédként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével gyanúsítják, Gyurcsány Ferencnek a parlamenti többség tegnap függesztette fel a mentelmi jogát pont ebből az ügyből kifolyólag.

Az ügy azonban két helyen is súlyos találatot kapott ma. Egyrészt az ingatlan beruházóját a bíróság felmentette első fokon a közokirat-hamisítás vádja alól - mint kiderült, bejelentkezett Sukoróra, kapott lakcímkártyát, de valójában sosem lakott ott. Másrészt ma az is kiderült, hogy az ügyészség egy hiányos - vagy inkább: megkérdőjelezhető - szakvélemény alapján jár el az ügyben.

Joáv Blumot felmentették

A Székesfehérvári Városi Bíróság szerdán első fokon felmentette Joáv Blumot az ellene emelt közokirat-hamisítás vádja alól - írta a

A sukorói King’s City projekttel kapcsolatban folyó vizsgálatok és perek egyik mellékszálaként még 2009 decemberében kezdődött az a per, amelyben az izraeli-magyar kettős állampolgárságú Joáv Blumot a fehérvári ügyészség közokirat-hamisítással vádolta meg. A vádirat szerint 2008 júniusában Blum valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, amikor állandó lakóhelyeként jelentette be a sukorói polgármesteri hivatalban az általa egy nappal korábban kibérelt – majd később megvásárolt – Kis utca 5. szám alatti ingatlant, holott sem a bejelentés időpontjában, sem azóta egyetlen percig sem lakott életvitelszerűen a házban. Ez azt jelenti, hogy a részére kiállított lakcímkártya valójában hamis.

Az ügyészség álláspontja szerint a tulajdonjog nem elegendő az érvényes lakcímbejelentéshez, ahhoz életvitelszerűen használni is kell az adott ingatlant.

Egy percig sem lakott ott

Azt egyébként maga Joáv Blum is elismerte, hogy egy percig sem lakott a Kis u. 5. számú házban. A vádlott a per során kizárólag az első tárgyalási napon jelent meg, akkor kijelentette: mindvégig az volt a szándéka, hogy idővel beköltözzön a sukorói házba, ehhez azonban előbb fel kellett volna újítania a lakhatatlan ingatlant. Blum akkor azt állította, eredeti tervei szerint már 2008-ban nekilátott volna a rekonstrukciónak, ám édesapja súlyos betegsége, majd halála miatt nem volt hozzá ereje. Blum azóta nem jelent meg egyetlen tárgyaláson sem, rendre orvosi igazolásokkal mentette ki magát. Miután a sukorói beruházás meghiúsult, nem valószínű, hogy Blum valaha is beköltözik majd a Kis utcába - írta a NOL.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke - aki a büntetőperben Joáv Blumot képviseli -, a Népszabadság kérdésére azt mondta, nem emlékszik arra, hogy az országban bárhol korábban valótlan tartalmú lakcímkártya miatt büntetőeljárást indítottak volna. Védőbeszédében azt hangsúlyozta: védence nem követett el bűncselekményt, mivel a hazai lakcímnyilvántartás nem bizonyítja az adott ingatlanon történő tényleges tartózkodást. Hozzátette azt is, nem ismer olyan jogszabályt, amely előírná, hogy a lakcímbejelentést meg kell előznie a beköltözésnek.

A gonosz lakcímkártya-csaló

Bánáti hozzátette: Magyarországon jelenleg százezrek élnek máshol, mint ahová ténylegesen be vannak jelentve – sokan egy parkolási igazolvány, egy beiskolázási körzet vagy az olcsóbb gépjárműadó miatt laknak papíron egész máshol, mint ahol ténylegesen életvitelszerűen tartózkodnak.

A bíróság az ügyészség álláspontját fogadta el: az első fokú ítélet szerint bűncselekménynek számít, ha valaki nem lakik életvitelszerűen azon az ingatlanon, amelyet lakóhelyeként bejegyeztet a lakcímnyilvántartásba. Ennek ellenére Blumot mégis felmentették, az indoklás szerint ugyanis az üzletembert megtévesztették, ami kizárja a büntethetőségét. A magyarul nem beszélő és olvasó Blum az akkori jogi képviselője útmutatásai alapján járt el, ráadásul a törvényesség őrének számító helyi jegyző, valamint a hivatali előadó sem jelezte számára, hogy csak akkor létesíthet lakóhelyet Sukorón, ha egyúttal be is költözik az általa megjelölt ingatlanba.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbezett a bűnösség megállapításáért.

Még kínosabb: megkérdőjelezhető a szakértői vélemény

Egy ügyészségi határozat szerint megkérdőjelezhető az a szakértői értékbecslés, amely a Sukoró-ügyben az állam részéről 1,3 milliárd forintos vagyonvesztést feltételezett – tájékoztatta Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt értékesítési igazgatója az MTI-t szerdán. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője szerint az ügyészség a szakvélemény kiegészítésére hívta fel az ingatlanszakértőt.

Császy Zsoltot – az ügy egyik gyanúsítottját – mint elmondta, a napokban arról tájékoztatta az ügyészség, hogy egyik határozatában választ vár arra, hogy a sukorói telekcsere eredeti értékbecslésének megalapozottságát megkérdőjelező 2009-es szakértői vélemény miért nem vette figyelembe a hatályos jogszabályokat.

Ki kell egészíteni a szakvéleményt

A hajdani csereügylet előkészítésében részt vevő volt értékesítési igazgató emiatt még Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése előtt megkereste levélben az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságát, felajánlva dokumentumait az első értékbecslés törvényességének bizonyítására.

Az MNV volt értékesítési igazgatójának tudomása szerint a bírósági keresetben nem szerepelt semmi más értékaránytalanságra utaló dokumentum vagy információ, mint a nyomozó hatóság megbízásából 2009 szeptemberében készült, most az ügyészség által szerinte "megkérdőjelezett szakvélemény".

Császy Zsolt szólt arról is, hogy az ügyészség tájékoztatása szerint összevonták a sukorói telekcsere ügyében, valamint a sukorói King's City-beruházás meghiúsult koncessziójának ügyében indított eljárást.

A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a határozatról annyit közölt, hogy az ügyészség az ingatlanszakértőt a szakvéleménye kiegészítésére hívta fel - írta az MTI.

A Magyar Hírlap közben szerdai számában azt írta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként idézte be csütörtökre Császy Zsoltot a volt moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének eladása ügyében.