„Hazafias társasjáték” Kerényi Imre rendezésében
Kerényi Imre rendező – Orbán Viktor megbízottjaként – jelenleg a Fidesz „húsvéti alkotmányát” állítja közéletünk színpadára. Több felvonásban. Az „Alaptörvény Asztala” csak a prológ. Kerényi festőművészeket kért fel, hogy – az új alkotmány illusztrálásaként – fessék meg a magyar történelem sorsfordulóit. Ő maga annak tartja például a 2006-os „őszi eseményeket”, a vörösiszap-tragédiát és persze a Fidesz alaptörvényének megszületését. A teljes cikket elolvashatja a csütörtökön megjelenő, legfrissebb 168 Órában.
Kerényi kiválasztottjairól még meghatározó szakmai körökben sincs információ. Számos művészettörténésszel beszéltünk, de csak találgattak, kiket érdemes megkeresnünk. Így hívtuk föl Bráda Tibor festőművészt, a magyar festészet napjának ötletgazdáját. Kiderült: őt is megkereste Kerényi. A második világháború témáját vállalta, kizárólag személyes okból: művével a szüleinek szeretne emléket állítani. Édesapja nem jött vissza a frontról, édesanyja egyedül nevelte fel három fiát. De hogy a festménye megszületik-e, azt Bráda sem tudja. Szerződését hetek óta hiába várja.
Szinte Gábor viszont már készíti a művét: Kerényi ajánlott témái közül a dualizmus korát választotta. Lapunknak elmesélte: képén egy óbudai kocsmaasztalnál „hozza össze” Széll Kálmánt, Tisza Istvánt, Apponyi Albertet és Wekerle Sándort. Utóbbi a róla elnevezendő telep terveit magyarázza a többieknek. A háttérben naplemente.
A 83 éves művész idén augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. Megjegyzi: korábban soha nem díjazták, nem támogatták.
– II. Szilveszter pápa franciaországi szülővárosában 110 négyzetméteres falfestményt készítettem 2005-ben. A Medgyessy-kormány semmiféle segítséget nem adott. Ők már sehol nincsenek, de az én képem még mindig ott van, és világsiker.
Neki Kerényi már elküldte a szerződést. Összeg nem szerepel rajta.
– Ha nincs pénzük, ingyen is odaadom a képet – közölte Szinte.
Sváby Lajost is megkereste Kerényi. Két témát vetett fel a Kossuth-díjas festőművésznek: Nagy Imre újratemetését vagy a 2006-os „őszi eseményeket”. Sváby azonnal nemet mondott.
– Arra hivatkoztam, távol áll tőlem a historizáló festészet. Kerényi mégis elküldte nekem az alaptörvény ünneplésével kapcsolatos terveit. Elképesztő, zűrzavaros. Politikai önreklám. Az egészről a Rákosi-kor jutott eszembe. Fiatal festőként a hatvanas évek elején még nekünk is kellett Lenin-portrét készítenünk. Azt hittem, ezen a korszakon már túljutottunk.
Mindenesetre Kerényi már azt is bejelentette: az alaptörvény díszkiadásához készülő új festményeket 2012 januárjában a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) reprezentatív kiállítás keretében mutatják be, amelynek tárgya a magyar alkotmányosság. Ott láthatjuk majd például Munkácsy Honfoglalását, Benczúr Vajk megkeresztelése című művét, a koronaékszerek másolatát és az Aranybullát. Illetve az új alkotmány képeit.
Megkérdeztük erről az MNG főigazgatóját, Csák Ferencet. Azt mondta: igaz ugyan, hogy a következő évben Államiságunk a kultúrában címmel rendeznek historikus tárlatot, ám annak semmi köze Kerényi politikai projektjéhez. A galéria tervezett kiállításának műveit csakis közgyűjteményekből válogatták.
Kíváncsiak voltunk arra is, vajon mit gondol Szőcs Géza kulturális államtitkár Kerényi koncepciójáról, amelyet amúgy maga a kitaláló „hazafias társasjátéknak” nevezett a tervezetében. Szőcs írásban válaszolt kérdéseinkre. Miként fogalmazott, tudott a tervekről, s pozitív a véleménye az elképzelésről, amely – véli – „a nemzeti értékrendre való nevelés egyik fontos eszközévé válhat, bárhogy nevezzük is, az alkotmány asztalának vagy hazafias társasjátéknak”.
A teljes cikket elolvashatja a csütörtökön megjelenő, legfrissebb 168 Órában.
