Rytkó Emília a Fidesz választási rendszeréről

Az új választási rendszer olyan apró részletek újragondolását is kikényszeríti, mint a választói névjegyzék összeállításának módja. Látszólag technikai kérdés, valójában a külhoni választópolgároktól egészen eltérő magatartást követel majd meg, mint a magyarországiaktól. A névjegyzékkel kapcsolatos kihívásokat RYTKÓ EMÍLIA, az Országos Választási Iroda volt vezetője tekintette át a

A választójog alkotmányos alapjog, amelynek érvényesülését eljárási szabályok sora biztosítja. A választási eljárás egyik kiemelt garanciális szabálya a választójogosultak nyilvántartása : a választói névjegyzék. Létrehozását az egyes országokban eltérő módon szabályozzák, de mindenütt ugyanazon követelményeknek kell megfelelniük. Közülük is a legfontosabbak: a választói névjegyzék legyen teljes körű és pontos, legyen átlátható és a jogosultak számára hozzáférhető, támogassa a szavazás lebonyolítását, a választás eredményének megállapítását. A választói névjegyzékek létrehozásában ott mutatkozik a legnagyobb különbség, hogy milyen mértékben igényli az állampolgárok közreműködését. A névjegyzékkészítésnek így ismerjük az aktív és a passzív rendszerét.

Az aktív rendszer

Az aktív rendszerekben a választójogosult állampolgároknak személyesen kell kezdeményezniük, hogy felkerüljenek a választói névjegyzékbe.

Ez történhet a leggyakrabban egy regisztrációs kérelem benyújtásával, akár postán, akár személyesen, vagy akár valamilyen más igazgatási eseménnyel összekötve. Tekintettel arra, hogy személyes közreműködést igényel, soha nem fogja kitenni a választókorú lakosság 100 százalékát; vélhetően a társadalmi kérdések iránt fogékonyabb és a választáson nagy valószínűséggel valóban részt vevő polgárok körét jelenti. A tapasztalatok szerint ez a kör nem tiltakozik a kampányba való bevonásuk ellen sem, gyakran kimondottan igénylik a pártok tájékoztatását.

Nagy-Britanniában minden év szeptembere és novembere között regisztrációs űrlapokat küldenek ki a háztartásokba, ezek visszaküldésével lehet felkerülni a névjegyzékbe. Az Egyesült Államokban 1993 óta a fiatal polgárok a jogosítvány megszerzésekor egyidejűleg névjegyzékbe is kerülnek, kivéve, ha ezt kifejezetten megtiltják. Sajátos az eljárás Törökországban, ahol április második vasárnapján az állampolgárnak otthon kell várni a névjegyzéket összeíró hivatalnokot – ha nem teszi, kimarad.

A passzív rendszer

A választópolgárok közreműködése nélkül, passzív módon előállított névjegyzék is széles körben (így Magyarországon is) elterjedt megoldás. Ennek feltétele, hogy az országban létezzen teljes körű népesség-nyilvántartás. A választópolgár akkor értesül arról, hogy szerepel egy adott szavazókör névjegyzékében, ha megkapja az erről szóló értesítést (megjegyzem, a „kopogtatócédula” ezzel az értesítővel azonos, nem az ajánlószelvénnyel).

Hazánkban a személyiadat- és lakcímnyilvántartás az a közhiteles adatbázis, amely alapját képezi a választói névjegyzék előállításának. Kezelését – más nagy nyilvántartási rendszerekkel együtt – a Központi Nyilvántartó hivatal végzi. A választási eljárási törvény pontosan szabályozza, hogy a választási folyamatban, e tekintetben kinek milyen jogosultsága és feladata van, különös tekintettel a személyes adatok érzékeny voltára. Minden településen a jegyző felel a szavazókörönkénti névjegyzék előállításáért. Annak érdekében, hogy ezt elvégezhesse, a választás kitűzése után a hivatal lehetővé teszi a választójogosultak adatainak elérését, és a névjegyzék kiinduló állapotának elkészítését. Erről a névjegyzékről kapja a választópolgár a már említett értesítőt.

A választói névjegyzék keletkezése pillanatától és folyamatosan változik. A költöző állampolgárt például míg az egyik szavazókör névjegyzékéről törlik, a másikéra felveszik. Választópolgárok elveszíthetik választójogukat (például mert közügyektől eltiltó jogerős ítélet születik ellenük), mások megszerezhetik (például mert betöltik 18. életévüket).

A személyes adatok változásán túl a legkülönbözőbb élethelyzetek eredményezhetik a névjegyzék módosulását. Betegség, kórházi ápolás (mozgóurna), családi esemény a szavazókörtől távol (igazolás kiadása), külföldi elfoglaltság (átkerülés a külképviseleti névjegyzékre), haláleset – mind-mind azt igazolják, hogy a kiinduló névjegyzék a szavazás napjáig számos módosításon megy keresztül, mely a választási szervektől folyamatos közreműködést igényel.

A szavazás napja előtt a választói névjegyzéket lezárják: ekkor kapunk végleges és pontos képet a választójogosultak teljes számáról, mely a szavazás napján már nem módosulhat. A választás éjszakáján a névjegyzéki adatokból kimutatható a választói aktivitás, amelynek segítségével megállapítható a választási forduló érvényessége.

Az elmúlt választások során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján összeállított névjegyzékek jól szolgálták a választások törvényes lebonyolítását. Tehették ezt azért is, mert csak azok rendelkeztek választójoggal, akiknek volt lakcímük, s így a nyilvántartásban szerepeltek. Mindez azért érdekes, mert bár a névjegyzék eredetileg „hivatalból” készül, továbbvezetése és karbantartása már eddig is csak a választópolgárok aktív közreműködésével volt lehetséges, az új választási rendszer pedig egy újabb lépést tehet az aktív rendszerek irányába.

A választási reform várható hatása: olvassa végig a cikket a