Íme a könyörtelen gyógyító: a torma

Kevesen tudják, de hazánk a torma termesztésben igazi nagyhatalom: a hazánkban őshonos növény, jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza. A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma, baktérium- és vírusölő hatású.

2024. március 27., 09:44

Szerző:

Vagyis nemcsak izgalmas ízvilága, de élettani hatásai miatt is érdemes nem csak húsvét környékén fogyasztani. Íme a torma, a csodaszer.

A tormának elsősorban a gyökere alkalmas a fogyasztásra, de salátákban zsenge, fiatal leveleit is fel lehet használni. A tormagyökér általában 2-4 cm vastag és 20-30 cm hosszú, de minél tovább hagyjuk a földben érni, annál hosszabbra nő. Szénhidrát- és rosttartalma magas, de zsírban és fehérjében szegény, valamint a kalóriatartalma is alacsony. Vitaminok közül kiemelkedik a C-vitamin-tartalma, ásványi anyagokból pedig megtalálható benne a kálium, a kalcium, a vas, a foszfor, a magnézium és néhány mikroelem, például a réz és a jód – írja a Webbeteg.

Jellegzetes csípős aromája miatt elsősorban fűszerként, ízesítőként alkalmazzák. Lereszelve még inkább fokozódik a csípőssége, erős illata és könnyeztető hatása, amely a tormában lévő illékony mustárolajoknak köszönhető. A reszelt torma melegítés hatására veszít erősségéből, ecet hozzáadásával pedig semlegesíthető az ereje.

Fájdalom, gyulladás? Akkor torma!

 

A torma ismert antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Régóta alkalmazzák a népi gyógyászatban fájdalomcsillapításra, például arcüreggyulladás, hörgőgyulladás vagy húgyhólyagot érintő fertőzések kezelésére. Az antioxidáns tartalma segít védekezni a szervezetet érő, sejtkárosító oxidatív stressz ellen azáltal, hogy megköti a szabad gyököket – írja a lap.

Kiknek nem ajánlott a fogyasztása?

Mivel a torma erősen irritálja az emésztőrendszert, ezért a tápcsatornát érintő különböző megbetegedésekben szenvedők számára nem ajánlott a fogyasztása: gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa, Crohn-betegség), hasnyálmirigy-gyulladás esetén. Pajzsmirigyet érintő megbetegedések fennállásakor kerülni kell a torma fogyasztását.

Kismamák mértékkel fogyaszthatják.

Vízhajtó tulajdonsága miatt vesebetegeknek nem javasoltak a tormás ételek.

Jól állunk a torma frontján

A hazai piac mellett bőven jut exportra is a kiváló minőségű magyar tormából. A mintegy 1228 hektárnyi termőterülettel hazánk számít az Európai Unió legnagyobb tormatermelőjének - állapította meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szerdán kiadott körképe.

A jól ismert - és a húsvéti időszakban jelentős keresletnek örvendő – reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez – így például az uborkához, káposztához, céklához, vegyes vágotthoz, paprikához, csalamádéhoz - ízesítőként is előszeretettel használnak tormát.

A betakarítási munkálatok októbertől egészen a következő ültetési szezon kezdetéig, azaz márciusig is eltartanak. Az elmúlt években 10-12 ezer tonna tormát takarítottak be évente, 2023-ban 11,5 ezer tonna volt a betakarított mennyiség. Ezzel hazánk számít az Európai Unió legnagyobb tormatermelőjének. A szakaszos betakarításnak és a tárolástechnológiának köszönhetően az újtorma betakarításáig nemcsak a hazai piac, hanem az európai piac több mint felének kiszolgálására is elegendő a magyar termés. A hazánkban termelt torma 80-90 százalékát exportáljuk, 2022-ben 9 ezer tonna volt a kivitel. Az export elsősorban Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba irányul, jellemzően friss, lédig formában - állapította meg NAK és a FruitVeB körképe.

A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelöléses (OEM) termék, melyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak. Itt található a hazai termőterület 96 százaléka, ami több száz családnak biztosít megélhetést - tette hozzá a NAK és a FruitVeB.

(Kiemelt kép: Shutterstock.com)