Ez a rovar támadja most a kirándulókat: ezt kell tudnia a kullancslegyekről

Az utóbbi években egyre több magyarországi erdőben lehet találkozni a kullancslegyekkel. A túrázók beszámolói szerint a Hippoboscidae egyre több ember életét keseríti meg – írja a Turista Magazin.hu.

Egyre többen találkoznak kullancslegyekkel túrázás közben

A rovarok nagyon hasonlítanak a kullancsokra, és nem véletlenül kapták ezt a nevet, mivel a madarak és emlősök ektoparazitái, vagyis külső élősködői. A kullancslégy az állat bőrébe fúrva vért szív, vannak olyan fajok, melyek ilyenkor a szárnyaiktól is megszabadulnak, és a tollazatban vagy a szőrzetben élnek tovább. Erős, kapaszkodásra alkalmas lábakkal rendelkeznek, testük masszív és ellenálló. Hazánkban tíz faját írták le eddig, vannak szárnyas, szárny nélküli és csökevényes szárnyas fajták. Nevüket pedig arról az állatról kapták, amelyen élősködni szoktak.

A magyarországi erdőkben leggyakrabban a ló- és a szarvas-kullancsléggyel találkozhatunk, de léteznek kutyán, juhon, énekesmadarakon és fecskéken élősködő fajok is. Közülük a legijesztőbb a 6-9 mm-es testhosszúságú ló-kullancslégy. Főként lovakon, szarvasmarhákon élősködik, az emberre is képes leszállni, de csupán bosszantani tud. A szarvas-kullancslégy 5-7 milliméter hosszúra nő meg, sokszor tömeges a jelenléte. Hangtalanul repül, ha megtalálta az áldozatát, akkor könnyen belefúrja magát a bőrébe.

Dr. Keve Gergő, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének munkatársa elárulta a Turista Magazinnak, hogy az átlagos túrázó leginkább a repülő ló- és szarvas-kullancsléggyel találkozik.

Elsősorban ez az a két faj az, amivel egy átlagos túrázó találkozni szokott, de főleg a szarvas-kullancslégy. Természetesen más fajok is csípnek embereket, de ezek tekintetében leggyakrabban főleg juhászok, madarászok és/vagy galambászok érintettek. Az ember atípusos gazdája ezeknek a parazitáknak, ami azt jelenti, hogy nem mi vagyunk optimális gazdái. Általánosságban elmondható, hogy a kullancslegyek (Hippoboscidae család) vérszívás céljából csípnek, naponta többször is.

Ezért kell vigyázni a kullancslegyekkel

A ló-kullancslégy kevésbé érinti a túrázókat, főként lóféléken (ló szamár, öszvér) táplálkozik, ritkábban előfordul szarvasmarhán. Gyakran megfordul az emberek között, de nagyon ritka a csípése. A szarvas-kullancslégy már gyakoribb, mivel elveszíti a szárnyait, ha gazdatestet talál, ezért a túrázók számára már kevésbé bosszantó. A bábállapotból újonnan kikelt imágók már röpképesek, ezek viszont okozhatnak kellemetlen perceket.

Embereken leggyakrabban a hát felső részén és a fejbőrön szeretnek táplálkozni, tehát bemászhatnak a ruha alá és a haj közé. Nagyon ellenálló és kitartó parazita, nehéz megszabadulni tőle.

A kezdeti csípés szinte alig látható, 2-3 napon belül azonban egy piros, kemény duzzanat jelenhet meg a bőrön. Az ezzel járó intenzív viszketés 2-3 hétig tarthat. A legtöbb kullancslégyfaj késő nyáron/kora ősszel a legaktívabb, de akár egész évben támadhatnak.

Dr. Keve Gergő azt javasolja, hogy mindenki viseljen megfelelő ruhát a túrázáshoz, ez legyen lehetőleg jól záró, hosszú nadrág és hosszú ujjú felső. Emellett szintén javasolt kalap és sapka viselete, mivel a kullancslegyek a fejbőrön is megjelenhetnek.

(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Shutterstock)