Kókuszolaj: korántsem biztos, hogy tényleg egészséges

Nemcsak főzéshez, de kozmetikumok alapanyagaként, fogtisztításra, sőt még a koronavírus ellen is javasolták a kókuszolaj használatát néhány éve. Az egykor szuperélelmiszernek tartott olajjal kapcsolatban legutóbb napvilágot látott kutatás eredményei azonban komolyan megrengethetik a fehér olaj pozícióját – írja a Dívány.

Egérkísérletekre alapozva állítják most a kutatók, hogy az éppen leginkább divatos olajfajta fogyasztása olyan egészségügyi kockázatokkal járhat együtt, melyek befolyással lehetnek az anyagcsere-folyamatokra.

Amint azt az egereken kimutatták, a kókuszolaj fogyasztása a központi idegrendszert károsítva okozhat szorongásos problémákat, súlygyarapodást, májgyulladást, illetve hormonális zavarokat is.

„Az eredmények arra utalnak, hogy bár a folyamat lassú és csendes, a kókuszolaj fogyasztása jelentős anyagcsere-elváltozásokhoz vezethet, melyek hozzájárulhatnak az elhízás és az azzal kapcsolatos társbetegségek kialakulásához”

– magyarázta Marcio Alberto Torsoni, a kutatás egyik vezetője. Mint mondta, a kókuszolaj nem alkalmas betegségek kezelésére és az egészség helyreállítására sem.

A vizsgálat során a kutatócsoport napi egy adag – embermértéket tekintve egykanálnyinak megfelelő – kókuszolajat adott be két hónapon keresztül az egészséges kísérleti állatoknak. A kísérlet végére úgy találták, hogy az egerek kulcsfontosságú metabolikus hormonjai, a jóllakottságért és a vércukorszint szabályozásáért felelős leptin- és az inzulin szintje egészen megváltozott. A kókuszolaj fogyasztása a zsírszintézisre is befolyással volt az egerek esetében. A kutatók szerint ez nem meglepő, hiszen a telített zsírsavaknak ez az egyik legjellemzőbb tulajdonsága: elősegítik az inzulin- és leptinrezisztenciát. A kókuszolaj pedig 88 százalékban telített zsírsavakat tartalmaz. Ugyan emellett telítetlen zsírsavakban is bővelkedik, az arány nyolcszoros az előbbi javára.

Mivel a hidegen sajtolt kókuszolaj nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat és két olyan vegyületet, laurinsav és kaprinsav is található benne, mely baktériumölő hatású, sokáig kifejezetten ajánlották egyes vesebetegségben szenvedőknek, vagy éppen az influenzaszezonban a betegség megelőzésére. Bár ekkor is ismert volt magas telítettzsírsav-tartalma, mivel ez eltér a hazánkban tömegével előállított, hasonló zsírsavakkal bíró olajfajtáktól, igyekeztek kihangsúlyozni ezeket a különbségeket. A jelen kutatás szerzői azonban többféle vizsgálatnak is alávetették a kókuszolajat az elmúlt években, és arra a megállapításra jutottak, hogy az egészségügyi hatásait tekintve messze elmarad sok másik olaj mögött.

Az American Heart Association is figyelmeztetett a kókuszolajban rejlő veszélyekre. A szívbetegségekkel foglalkozó szervezet azt javasolja, hogy érdemes a kókuszolajat lecserélni másféle olajra, mivel növelheti az LDL-koleszterinszintet, és még csak olyan kedvező hatása sem ismert, ami ezt kompenzálná.

S hogy akkor mit is tegyünk a sütni való húsaink és zöldségeink alá? A tanulmány szerzői a repceolajat javasolják – írja a lap.

Az egészségesnek hitt élelmiszerekről itt olvashat bővebben.

(Fotó: Tijana Drndarski/Unsplash)