Íme a joghurt, a csodaszer
A joghurt sokoldalú étel. Akár önmagában, akár öntetként, salátával, vagy épp ivójoghurtként fogyasztva, tökéletes választás az egészséges étrendet követők számára. Ebben a cikkben mindent megtudhat, amit a joghurtról tudni kell: az elkészítés módjától és az összetevőktől a joghurt különböző típusaiig és a szervezetre gyakorolt hatásáig.
A cukrozatlan natúr joghurt egészséges élelmiszer, különösen magas fehérje-, kálium- és kalciumtartalmával óriási segítség a szervezet számára.
A fehérjében gazdag élelmiszerek többek között az izomépítésben, valamint a hormonok, zsírok és oxigén szállításában támogatják a szervezetet. A kálium nélkülözhetetlen a folyadékegyensúly és a vérnyomás szabályozásához, valamint az ideg- és izomsejtek működéséhez. A kalcium pedig különösen fontos szerepet játszik a csontok és a fogak stabilitásában és szerkezetében – írja a gesundheit.de.
A joghurtban található tejsavbaktériumok hozzájárulnak az egészséges bélflóra fenntartásához és az immunrendszer erősítéséhez.
A probiotikus joghurt különösen egészséges
Szigorúan véve minden olyan élelmiszer, amely az egészségre előnyös mikroorganizmusokat (például tejsavbaktériumokat) tartalmaz, probiotikum. Amikor probiotikus joghurtról beszélünk, általában olyan termékekre gondolunk, amelyekhez különféle más baktériumkultúrákat (például Lactobacillus casei kultúrákat) adtak. A joghurt változat állítólag erősíti az immunrendszert és javítja az emésztést.
Számos tanulmány vizsgálta a probiotikus joghurt hatását, különösen a hasmenéses betegségekre, és általában megerősítették jótékony hatását. Ugyanakkor a szakértők szerint ezeknek a tanulmányoknak vannak módszertani hibái: nincs meggyőző tudományos bizonyíték például arra vonatkozóan, hogy a különleges baktériumkultúrát tartalmazó élelmiszerek valóban pozitívan hatnak a bélrendszer egészségére és az immunrendszer működésére.
A probiotikus élelmiszerek a legtöbb ember számára biztonságosak, de az immunhiányos és a gyomor-bélrendszeri betegségekben szenvedőknek óvatosnak kell lenniük. Kerülje az ilyen termékek fogyasztását is, ha akut gyomor-bélrendszeri panaszai vannak. Ennek az az oka, hogy a probiotikus élelmiszerekben lévő egyes baktériumkultúrák akár kismértékben is negatív hatással lehetnek a bélrendszerre. Az amúgy is legyengült embereknél ennek súlyosabb következményei lehetnek, mint egészségeseknél – írja a lap.
Kiváló probiotikum forrást keres? Mutatjuk!
A bél az immunrendszer részeként fontos szerepet játszik a betegségek elleni védekezésben: éppen ezért a probiotikus élelmiszereket különösen jótékony hatásúnak tartják az egészségre. A tapasztalatok szerint a probiotikumok alkalmasak a bélflóra regenerálására antibiotikumok szedése után.
Egyes élelmiszerek természetes probiotikumként hatnak, mivel probiotikus baktériumokat vagy élesztőgombákat tartalmaznak. Ezek gyakran tejtermékek vagy más, bizonyos mennyiségű tejcukrot (laktózt) tartalmazó élelmiszerek.
A tökéletes probiotikum, a joghurt
A joghurt az első helyen áll a probiotikus élelmiszerek listáján. Természetes módon élő mikroorganizmusokat tartalmaz. Ezek közé tartoznak a Lactobacillus acidophilus, a Lactobacillus casei és a Bifidobacterium bifidum tejsavbaktériumok. Ezeket a baktériumokat a joghurt előállítása során adják a tejhez, mivel a tejből származó laktózt tejsavvá alakítják, és így biztosítják a joghurt kellemesen friss, savanykás ízét. A tejsavbaktériumok a természetes bélflóra részét képezik, és segítenek kiszorítani a kórokozó baktériumokat a bélben, valamint támogatják az emésztési folyamatot.
Természetesen a fentiek a természetes joghurtokra vonatkoznak, az ízesített és cukrozottakra nem.
Kefir
A joghurthoz hasonlóan a kefir is savanyított tejből áll. A kefir előállítása során a tej savanyítására egy úgynevezett kefírgombát, más néven kefírszemcséket használnak. Ez egy élesztőgombákból és baktériumokból álló keverék. Ez a kefírgomba a laktózt tejsavvá, alkohollá és szén-dioxiddá alakítja át. Az eredmény egy ízletes savanyú tejital, amely élesztőgombákat és ecetsavbaktériumokat, valamint tejsavbaktériumokat tartalmaz. Ezek a mikroorganizmusok teszik a kefirt természetes probiotikummá.
A probiotikus kultúrák segítségével a kefir támogathatja a bélrendszer emésztését, serkenti a bélműködést, és erősíti a szervezet védekezőképességét is. A kefirben található számos tápanyag - például A- és D-vitamin, B-vitaminok, folsav, kalcium, magnézium, vas és jód - szintén hasznos a szervezet számára, ráadásul a kefir rendszeres fogyasztása szabályozza a vérnyomást és gyulladáscsökkentő hatású is.
Lágy sajtok
Az élő tejsavbaktériumok egyes sajtfajtákat is probiotikus élelmiszerré tesznek. Ezek közé tartoznak főként a régi, hosszú érlelésű sajtok, mint a parmezán és a Gryerzer sajt, de a mozzarella, a cheddar és a gouda is. Ha azonban a tejet a sajtkészítés előtt felmelegítik (pasztőrözik), az így kapott sajt nem tartalmaz probiotikus baktériumokat.
A probiotikus sajtok rendszeres fogyasztása támogathatja a természetes bélflórát. Emellett a sajt magas kalciumtartalma hozzájárul az egészséges csontozathoz.
További részleteket itt olvashat.
(Fotó: Pixabay)