Ezek az ételek a legjobb probiotikum források
A probiotikumok olyan táplálékkiegészítők, melyek élő baktériumokat tartalmaznak, és általában a normál emberi bélflóra helyreállítását célozzák különböző betegségekben vagy antibiotikumkezelés után. Hatásosságukról ugyanakkor a mai napig nincs tudományos konszenzus: egyes szerzők szerint az alkalmazott baktérium faja mellett akár sejtvonaltól függően is változhat az élettani hatás, míg mások teljes egészében megkérdőjelezik a probiotikumok jótékony hatásait. Mindenesetre van néhány olyan természetes probiotikum forrás, amit bátran fogyaszthatunk, hiszen rendkívül egészségesek.
A bél az immunrendszer részeként fontos szerepet játszik a betegségek elleni védekezésben: éppen ezért a probiotikus élelmiszereket különösen jótékony hatásúnak tartják az egészségre. A tapasztalatok szerint a probiotikumok alkalmasak a bélflóra regenerálására antibiotikumok szedése után – írja a Gesundheit.de.
Egyes élelmiszerek természetes probiotikumként hatnak, mivel probiotikus baktériumokat vagy élesztőgombákat tartalmaznak. Ezek gyakran tejtermékek vagy más, bizonyos mennyiségű tejcukrot (laktózt) tartalmazó élelmiszerek.
A tökéletes probiotikum, a joghurt
A joghurt az első helyen áll a probiotikus élelmiszerek listáján. Természetes módon élő mikroorganizmusokat tartalmaz. Ezek közé tartoznak a Lactobacillus acidophilus, a Lactobacillus casei és a Bifidobacterium bifidum tejsavbaktériumok. Ezeket a baktériumokat a joghurt előállítása során adják a tejhez, mivel a tejből származó laktózt tejsavvá alakítják, és így biztosítják a joghurt kellemesen friss, savanykás ízét. A tejsavbaktériumok a természetes bélflóra részét képezik, és segítenek kiszorítani a kórokozó baktériumokat a bélben, valamint támogatják az emésztési folyamatot.
Természetesen a fentiek a természetes joghurtokra vonatkoznak, az ízesített és cukrozottakra nem.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. március 6., 17:04
A csirkemell egy könnyen variálható, egészséges alapanyag, amit a puha karfiol és a selymes besamelmártás tesz ellenállhatatlanná.
Életmód
2024. március 6., 08:17
A zabkása sokunk reggeli kedvence, ráadásul amikor ezt fogyasztjuk, örömmel gondolunk arra, hogy egészségünkért is tettünk – de vajon tényleg így is van? Sajnos közel sem biztos, ugyanis akár túl sok cukrot is fogyaszthatunk ezzel a reggelivel – írja a divány.hu
Kefir
A joghurthoz hasonlóan a kefir is savanyított tejből áll. A kefir előállítása során a tej savanyítására egy úgynevezett kefírgombát, más néven kefírszemcséket használnak. Ez egy élesztőgombákból és baktériumokból álló keverék. Ez a kefírgomba a laktózt tejsavvá, alkohollá és szén-dioxiddá alakítja át. Az eredmény egy ízletes savanyú tejital, amely élesztőgombákat és ecetsavbaktériumokat, valamint tejsavbaktériumokat tartalmaz. Ezek a mikroorganizmusok teszik a kefirt természetes probiotikummá.
A probiotikus kultúrák segítségével a kefir támogathatja a bélrendszer emésztését, serkenti a bélműködést, és erősíti a szervezet védekezőképességét is. A kefirben található számos tápanyag - például A- és D-vitamin, B-vitaminok, folsav, kalcium, magnézium, vas és jód - szintén hasznos a szervezet számára, ráadásul a kefir rendszeres fogyasztása szabályozza a vérnyomást és gyulladáscsökkentő hatású is.
Lágy sajtok
Az élő tejsavbaktériumok egyes sajtfajtákat is probiotikus élelmiszerré tesznek. Ezek közé tartoznak főként a régi, hosszú érlelésű sajtok, mint a parmezán és a Gryerzer sajt, de a mozzarella, a cheddar és a gouda is. Ha azonban a tejet a sajtkészítés előtt felmelegítik (pasztőrözik), az így kapott sajt nem tartalmaz probiotikus baktériumokat.
A probiotikus sajtok rendszeres fogyasztása támogathatja a természetes bélflórát. Emellett a sajt magas kalciumtartalma hozzájárul az egészséges csontozathoz.
Kovászos uborka
A kovászos uborka készítése szerint válik igazi probiotikum-bombává: a fermentációs folyamat során a természetes baktériumok és élesztők elősegítik az egészséges mikroflóra kialakulását a bélrendszerben. Ezek a jó baktériumok segítik az emésztést, erősítik az immunrendszert és javítják a tápanyagok felszívódását – írja a 24.hu.
Savanyú káposzta
A savanyú káposzta igencsak megosztó étel, ugyanakkor rendkívül hasznos a szervezet számára: az erjesztéshez szükséges tejsavbaktériumok probiotikus hatásúak, a benne lévő rostokkal együtt stabilizálhatják a bélflórát, és biztosíthatják a hatékony emésztést. A B-vitaminok, különösen a B6-vitamin fontosak az idegrendszer számára - a C-vitamin pedig az immunrendszert is erősíti. A savanyú káposzta emellett alacsony kalóriatartalmú. Számos sós ételhez megfelelő kísérő, de salátaként is finom.
Ugyanakkor csak a friss, nyers savanyú káposzta tartalmaz sok tejsavbaktériumot és vitamint. Ha a savanyú káposzta főtt, konzerv vagy üveges, akkor kevés vagy egyáltalán nem tartalmazza ezeket.
(Kefir. Fotó: Becky Lawton / Mood4Food / foodcollection via AFP)
