Íme a magas intelligencia legfontosabb jelei

Az intelligenciaszintet nem csak tesztekkel lehet meghatározni, de bizonyos viselkedésminták alapján is következtetni lehet rá.

2024. október 13., 13:02

Szerző: 168

Íme a magas intelligencia legfontosabb jelei

Az emberek nagy többségének 70–130 közötti az IQ-ja, aki pedig e felett teljesít, már kiemelkedő intelligenciaszinttel rendelkezik. Annak azonban, hogy valaki átlagon felüli intelligenciával bír, nemcsak a teszteredmény, de bizonyos viselkedések is jelét adják.

A Dívány most összeszedte, hogy melyek azok a jelek és viselkedésminták, amelyek alapján magasabb intelligenciával bírhatunk.

1. Balkezesek vagy éppen kétkezesek

Különböző tanulmányokban megállapították, hogy a balkezesek meglehetősen jól teljesítenek a kreativitást és innovativitást mérő teszteken. A tudósok szerint ez a divergens gondolkodásnak köszönhető, ami jobban fejlett náluk, mint azoknál, akik csak a jobb kezüket használják.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

2. Aggodalmasabbak az átlagnál

Ebben a tanulmányban a tudósok 126 általános iskolás gyereket kértek meg arra, hogy töltsenek ki kérdőívet arról, milyen gyakran aggódnak valami miatt, figyelnek pletykákra, vagy gondolnak olyan helyzetekre, amelyek felzaklatják őket. Kiderült, hogy azok a gyerekek, akik többet aggódtak, mint mások, több pontot kaptak a nonverbális intelligenciatesztben. A tudósok ezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy azok, akik mindig aggódnak, hajlamosabbak jobban elvégezni a munkájukat.

3. Hihetetlen humorérzékük van

Egy érdekes, az Új-mexikói Egyetemen tartott vizsgálat szerint 400 diák tesztelte, hogy mennyire képesek bizonyos témák megvitatására. A tesztek elvégzése után a diákokat arra kérték, hogy adják meg a képaláírásaikat néhány rajzfilmből származó képhez. Ezeket a képaláírásokat független értékelők vizsgálták, és kiderült, hogy az okosabb diákok 86%-a, akik a legtöbb pontot kapták a tesztben, vicces képaláírást választottak a képekhez. Később ugyanezt a kísérletet humoristákkal is elvégezték, és mindannyian az átlagosnál jobb eredményeket értek el a verbális intelligenciateszten.

Mint kiderült, a humor hatással van az értelmi képességekre, jó formában tartja az agyat és az idegrendszert, és intelligensebbé tesz minket.

4. Mindig mindenre kíváncsiak

És ez a tulajdonságuk gyakran bajba is sodorja őket. A kíváncsiság azt jelenti, hogy mindig készek tanulni és új dolgokat felfedezni. Inkább megkérdezik, hogy miért kell valamit egy bizonyos módon csinálni, ahelyett, hogy egyszerűen követnék az utasításokat, ezért gyakran újítók és felfedezők.

5. Inkább az éjjeli baglyok, mint korán kelők

Megannyi tanulmányt végeztek már ennek a bizonyos tulajdonságnak a tanulmányozására. És mindegyik ugyanarra az eredményre jutott – azok az emberek, akik bizonyítottan magasabb intelligenciaszinttel rendelkeznek, szinte mindig szívesebben maradnak ébren éjszaka.

6. Nem tudnak hosszú távon koncentráltak maradni

Ez talán kicsit ellentétesnek tűnik a okossággal, de mégis igaz. Ez azért van, mert az agyi aktivitásuk szintje túlszárnyalja az átlagot, és nehezen tudják mindezt kordában tartani.

7. Elég sokat szoktak sétálni

Ezt is számos tanulmány bizonyította. Azok az emberek, akik olyan városokban élnek, ahol sokat kell gyalogolniuk, okosabbnak bizonyulnak, mint azok, akiknek a különböző közlekedési eszközök könnyen elérhetők.

8. Tudják, hogy nem tudnak sokat

Aki igazán okos, az tudja, hogy mennyi mindent lehet még tanulni és megfigyelni, ezért sosem elégszik meg a tudásával. Mindig megkérdőjelezik a kognitív képességeiket. Ezt a jelenséget Dunning–Kruger-effektusnak is nevezik.

9. Jobb az önkontrolljuk

Nem hagyják, hogy az érzelmeik és az indulataik eluralkodjanak rajtuk. Jobban képesek az összképet is átlátni, és visszafogják magukat, amikor csak szükséges. Képesek racionálisan gondolkodni, és döntés előtt felskálázni egy helyzet előnyeit és hátrányait.

Egy pszichológiai tanulmány tesztelte a válaszadókat, és arra kérte őket, hogy válasszanak két lehetőség közül: azonnal kevesebb pénzt kapjanak, vagy az év folyamán több pénzt kapjanak.

Az eredmények azt mutatták, hogy azok a válaszadók, akik több pénzt választottak, de később (akiknek nagyobb volt az önkontrolljuk), több pontot kaptak a különböző teszteken, és több sikert értek el a jövőben.

További részletek a Dívány cikkében.

Itt a tudományos magyarázat: megvan, melyik szülőtől öröklik az intelligenciát a gyerekek

Minden apukától elnézést kérünk, de nagyon úgy fest, hogy az intelligencia öröklése az anyának köszönhető.

Az anyukák és az apukák szeretnek rajta viccelődni, hogy a gyerkőcök pozitív tulajdonságai vajon melyik féltől származhatnak. A tudomány szerint az intelligencia öröklése nagyobb eséllyel köszönhető az anyukáknak – írja az Independent.

Az intelligencia öröklése

Számos tanulmány kimutatta már azt, hogy az intelligencia hordozásáért az X-kromoszóma a felelős, ám ez alapján még nem lehetett kimondani kategorikusan, hogy az anyától öröklik a gyerekek. Hiszen a nőknek két X kromoszómájuk van, a férfiakban pedig egy X és egy Y. Persze ebből az következik, hogy kétszer nagyobb valószínűséggel adják át az édesanyák az intelligenciát a gyermekeiknek, de száz százalékosan azért nem lehetett ezt kijelenteni. Bár teljes egyetértés továbbra sincs a témában, de az évek során számos tanulmány is született, ami az elméletet igyekszik bizonyítani. A kutatók szerint viszont egyre biztosabb, hogy az anya genetikája határozza meg, a gyerekek mennyire lesznek okosak. A tudósok egyébként úgy vélik, hogy az apától öröklött fejlett kognitív funkciók génjei nemes egyszerűséggel deaktiválódnak. Ennek oka, hogy az ún. kondicionált gének csak akkor működnek, ha bizonyos esetekben az apától, más esetekben pedig az anyától származnak. A kutatók szerint az intelligencia is a kondicionált gének közé tartozik, ami csak akkor képes aktív maradni, ha az anyától származik.

Egereket vizsgáltak

Az egereken végzett laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy azoknak az egyedeknek, amiknek extra adag anyai génjei voltak, nagyobb volt a fejük és az agyuk, de kicsi a testük. Akik extra adag apai génekkel rendelkeztek, azoknak kisebb volt az agyuk és nagyobb a testük. A kutatók az egéragy hat különböző részében olyan sejteket azonosítottak, amelyek csak anyai vagy apai géneket tartalmaztak, s amelyek különböző kognitív funkciókat szabályoztak, az étkezési szokásoktól kezdve egészen a memóriáig. Az apai génekkel bíró sejtek a limbikus rendszer egyes részein halmozódtak fel, megállapításuk alapján pedig olyan funkciókban vettek részt, mint a szex, a táplálékszerzés vagy az agresszió. A kutatók azonban nem találtak apai sejteket az agykéregben, ahol a legfejlettebb kognitív funkciók, mint például az érvelés képessége vagy a gondolkodás zajlanak.

További részletek itt.

(Fotó: Kaleidico/ Unsplash)