Így lesz omlós és csodaszép a húsvéti fonott kalács
A fonott kalács a húsvét egyik elmaradhatatlan étele, amit legjobb ha otthon készít el.
A húsvéti menü egyik elengedhetetlen eleme a hagyományos fonott kalács. Ez a mutatós és finom sütemény sokak számára az ünnepi asztal kötelező fogása, a receptje pedig nemritkán generációról generációra öröklődik a családban – írja a Sóbors.
A fonott kalács frissen a legfinomabb, íme a recept
A húsvéti fonott kalács elkészítéséhez egy mély tálban elmorzsolunk 3 evőkanálnyi lisztet (összesen 60 dkg lisztre van szükség a recepthez) 7 dkg vajjal. Ezután beleszórjuk vagy morzsoljuk az élesztőt és adunk hozzá cukrot. A tejet kézmelegre langyosítjuk, hozzákeverjük két tojás tojássárgáját, majd a lisztes keverékre öntjük. Ne feledkezzünk meg a sóról sem. A maradék lisztet hozzászitáljuk, és a konyhagép dagasztókarjával lágy tésztává dolgozzuk. Ha túl lágy lenne, egy kevés lisztet adhatunk még hozzá – írja a Mindmegette.
Amikor már teljesen összeállt a tészta, és nem ragad, takarja le. Meleg helyen egy óra alatt a duplájára kelesztjük. AHa kész, kiborítjuk a tésztát egy nyújtódeszkára, kihúzkodjuk a széleit. Egy kés segítségével 3 egyenlő részre osztjuk a tésztát, ezeket pedig gömbölyítjük és megint kelesztünk. Félóra elteltével kezdődhet a formázás.
A gombócokat kilapítjuk, felülről lefelé szorosan feltekerjük, és hosszú, kötél vastagságú hengert sodrunk belőlük. Ezeket a végüknél összefogjuk, és kezdődhet a fonás! Amit már nem tudunk tovább fonni, azt egyszerűen kalács alá hajtjuk – javasolja a Streetkitchen. A végeket alaposan dolgozzuk el, majd helyezzük a kalácsot sütőpapírral bélelt tepsibe, takarjuk le, és meleg helyen pihentessük újabb 30 percig.
Közben melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A kalácsot tejjel simára kevert tojássárgájával megkenjük, és 30-35 perc alatt süssük készre. Tűpróbával ellenőrizzük. Ezután kivesszük a sütőből, a tejes tojássárgájával újra átfényezzük, majd visszatoljuk, és további 10 percig folytatjuk a sütést. A kalácsnak ettől lesz szép aranybarna színe. Várjuk meg, hogy teljesen kihűljön, és csak azután szeleteljük.
Sárgatúró nélkül sincs húsvéti asztal
A húsvétot megelőző nagyböjtöt (40 napos böjtölést) lezárandó a vasárnapi asztalra már bőségesen kerülhetett étel. Ezeket az ételeket mind a római katolikusok, mind a görögkatolikusok vasárnap délelőtt a templomba vitték, hogy felszenteljék. Régebben hatalmas batyukba tették az ételt és mindent elvittek a templomba, hogy megszentelhessék, majd csak egy-egy darabot vágtak a kenyérből vagy kalácsból, a sonkából és a sárgatúróból is. A jellegzetes húsvéti kalácsot pászkának is hívták, innen a pászkaszentelés összefoglaló név, amely később minden húsvéti étel szentelésére vonatkozott. A sárgatúró eredetileg a görögkatolikusok étke, de azokon a vidékeken a római katolikusok is ismerik, és szívesen készítik, de csak húsvétkor. Ez adja az étel ünnepélyes jellegét. Receptjét ebben a cikkünkben találja!
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: 168)