Sárgatúró, a leghúsvétibb étel

A sárgatúró tradicionális húsvéti étel, elsősorban Szabolcsban és a Nyírségben. Van, aki el sem tudja enélkül képzelni a húsvéti asztalt, és van, aki életében nem hallott még erről a csodás ételről, aminek – nevével ellentétben – semmi köze nincs a túróhoz.

2024. március 25., 09:14

Szerző:

A sárgatúró egy erősen valláshoz kapcsolódó, húsvéti étel. Főként a görögkatolikus vidékeken ismert, többek között Csereháton, a Hajdúságban és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Ezeken a vidékeken annyira elterjedt, hogy akár a római katolikus vallásúak is elkészítették (és készítik a mai napig), a húsvéti vallási szokások jegyében. Több néven ismert: sárga- vagy édestúró, túrócska, illetve szláv eredetű szóval szirikk vagy szirka.

Sárgatúró nélkül nincs húsvéti asztal

A húsvétot megelőző nagyböjtöt (40 napos böjtölést) lezárandó a vasárnapi asztalra már bőségesen kerülhetett étel. Ezeket az ételeket mind a római katolikusok, mind a görögkatolikusok vasárnap délelőtt a templomba vitték, hogy felszenteljék. Régebben hatalmas batyukba tették az ételt és mindent elvittek a templomba, hogy megszentelhessék, majd csak egy-egy darabot vágtak a kenyérből vagy kalácsból, a sonkából és a sárgatúróból is. A jellegzetes húsvéti kalácsot pászkának is hívták, innen a pászkaszentelés összefoglaló név, amely később minden húsvéti étel szentelésére vonatkozott. A sárgatúró eredetileg a görögkatolikusok étke, de azokon a vidékeken a római katolikusok is ismerik, és szívesen készítik, de csak húsvétkor. Ez adja az étel ünnepélyes jellegét.

A pászkaszentelést a vasárnapi húsvéti mise után tartották, illetve vannak olyan települések, ahol a mai napig él ez a szokás. Az ételeket egy csak ilyenkor használatos kosárban viszik az asszonyok a templomba, ünnepi terítővel letakarva – amely szintén csak e nevezetes alkalomra van. A szentmise végén leveszik a terítőt az ételekről, hogy megszentelhesse azokat a pap. A kosárban nagy valószínűséggel kalács, sonka, kolbász, só, tojás és sárgatúró van, manapság még sütemények is.

A sárgatúrót akár 30 db tojásból is készítheti egy-egy család. Ehhez a mennyiségű tojáshoz 3 liter tejet is elhasználnak, a forró tejhez adják, majd cukorral ízesítik és addig kevergetik, amíg túró állagú nem lesz. A végén egy kendőben csepegtetik le. Ezt a lecsepegtetett levét felfogják egy edényben és húsvét reggelén megisszák. Magát a sárgatúrót a sonkához és a kalácshoz fogyasztják.

Hiedelmek és húsvéti szokások

Bár ezek a hiedelmek nem a sárgatúróhoz kapcsolódnak, de érdekességek a felszentelt pákáról. Néhány településen, például Filkeházán megkerülték a megszentelt kosárral a házat, így üldözték el a gonoszt és a rossz dolgokat. Az első világháború előtt csak a megszentelt ételeket fogyasztották, utána húsvéthétfőn már húslevest illetve tormaleveles töltött káposztát is fogyasztottak. A megszentelt sonka csontját is megtartották, és hasonló tulajdonságokkal ruházták fel, mint a szentelt barkát. Azaz rossz idő esetén megvédte őket a villámlástól és gyógyhatást tulajdonítottak neki.

A sárgatúró receptje

Hozzávalók egy jó 80 dkg-os gömbhöz:

10 db tojás

1 liter tej

1 kis csipet só

1 egész fahéjrúd

5 szegfűszeg

3-5 evőkanál cukor

Ízlés szerint lehet bele tenni vaníliás cukrot vagy egy kis vaníliát, reszelt citromhéjat és mazsolát is.

Kikészítsünk elő egy tálat, amibe a túró leve csöpöghet, egy szűrőt és egy textil anyagot (gyolcsot vagy új, kimosott textilpelenkát), amiben fel tudjuk majd akasztani a sárgatúrót.

Üssünk a 10 tojást egy tálba és éppen csak annyira keverjük meg, hogy a sárgájuk kifakadjon.

Mérjük ki a tejet egy lábosba, ami jó, ha vastag aljú, hogy ne égjen könnyen le. A tejbe tegyük a tojáson kívül az összes hozzávalót. Melegítsük fel! Legyen jó meleg, de nem kell lobogva forrnia. Lassan adjuk hozzá a tojásokat és közben egy fakanállal folyamatosan kevergessük. Így elegyedik is, nem is kap oda hirtelen és maradnak egyben fehér darabok is. 

Aztán lassú tűzön szinte folyamatosan kevergetve melegítsük. Nem kell lapátolni, csak finoman kevergetni. A tojások kezdenek összeállni túrószerű masszává, a tej pedig áttetsző lesz.

Amikor összeállt, az egész fűszereket vegyük ki belőle.

Jöhet a szűrés. Vegyünk egy tálat, abban eólegyen benne a szűrő, azon a pelenkaanyag. Ebbe öntsük bele a túrót, majd a pelenkaanyag sarkait felemelve a túró felett kötözzük meg és lógassuk fel, alatta hagyva a tálat, amibe lecsöpöghet. Amíg le nem csöpög, így pihentessük. 

Reggel a gömböcöt kicsomagolhatjuk. Ezután hűtőben tároljuk.

(Kiemelt képünk forrása: https://hellocurry.blog.hu/2019/04/18/hagyomanyos_sargaturo_keszitese_fazisfotokkal)

Nincs is annál bosszantóbb, mint amikor a kedvenc rózsánkat vagy gyümölcsfánkat ellepik a levéltetvek. Mutatunk néhány házi praktikát, amellyel vegyszermentesen mondhatunk búcsút a hívatlan vendégeknek, és megfejtjük az örök kérdést is, hogy vajon a hangyák ludasak-e abban, ha tetves egy növény.