Ezt a 10 kerti munkát mindenképp végezzük el márciusban!

Idén egy hónappal előre hozták a tavaszt így a kerti munkák legjava nem tűr több halasztást.

2024. március 13., 12:27

Szerző:

Ezt a 10 kerti munkát mindenképp végezzük el márciusban!

Rengeteg a tavaszi feladat a kertekben, miközben idén a szokatlanul enyhe február következtében egy hónappal korábban ébredt fel téli álmából a természet. A március-április kerti munkák – mint a permetezés, metszés, vetés – legjavával idén aligha várhatunk április végéig. Nincs idő a tavaszi fáradtságra!

Ez is érdekelheti: Ezt rontják el legtöbben a tavaszi kerti munkák közben

A korai vetés, metszés, ültetés és palántázás jóval kevesebb kockázattal jár, mint ha túl későn fognánk hozzá. Figyeljük hát az időjárást, és végezzük el annak megfelelően a munkákat. Ügyeljünk rá, hogy semmi se maradjon ki, hiszen minden feladat nagyon sokat jelent a növények védelmében, és a bőséges termés érdekében is. Ráadásul a jutalmunk nem csupán a sok egészséges zöldség és gyümölcs lesz. A szabadtéri testmozgás az egészségünkre is nagyon jó hatással lesz, sőt még a kedvünk is jobb lesz tőle – emlékeztet az Agroinform. Melyek azok a munkák, amelyeket érdemes akár z előttünk álló  hosszú hétvégén elvégezni?

1. A kerti munkák alapja, az ültetés

Gyümölcsfákat, díszfákat és bokrokat, de most kell elültetni a szőlőoltványokat és a rózsatöveket is. Az ültetés során ügyeljünk rá, hogy a föld kellően morzsalékos legyen. A kiásott gödörbe tegyünk érett komposztot vagy trágyát, amit nagyon meg fog hálálni a csemete. A trágya felett mindenképp legyen egy 15-20 cm-es földréteg, hogy a fa gyökerei ne érintkezzenek azzal közvetlenül, nehogy megégjenek a gyökerek.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Az ültetés előtt meg kell metszeni a gyökereket. A gyökérmetszésre azért van szükség, hogy el tudjuk távolítani a törött gyökérvégeket, és fejlődni tudjanak a hajszálgyökerek. Azonban, az őszi ültetéssel szemben, tavasszal csupán a gyökér végét kell visszavágnunk, körülbelül annak egynegyedével, egyharmadával.

Ültetéskor az ültetőgödör legalább kétszer, vagy akár háromszor akkora legyen, mint a növény gyökérzete, és vegyük figyelembe, hogy mekkora lesz a felnőttkori mérete, hiszen akkor is elegendő helyre lesz szüksége ahhoz, hogy kényelmesen elférjen, és megfelelő mennyiségű tápanyaghoz juthasson a talajból.

Nagyon fontos, hogy a növényeket az ültetés után nagyon alaposan beöntözzük. De a növények vízellátásáról nem csak az ültetéskor, hanem folyamatosan gondoskodni kell.

Az ültetés után az oltványt érdemes visszavágni, vagyis megmetszeni a koronáját. Ez segít a csemete megerősítésében is. Akkor fogjunk hozzá az ültetéshez, amikor a talajhőmérséklet legalább 8-10 Celsius-fokos, hogy meg tudjon indulni a növény gyökeresedése. Ehhez a levegő hőmérsékletének legalább 10-15 Celsius-fokra fel kell melegednie.

Vannak olyan fák, amelyeket nem érdemes ősszel ültetni, ilyenek például a csonthéjasok is. Ezek ugyanis nagyon érzékenyek a téli időjárásváltozásokra, így érdemes őket akkor kiültetni, amikor már a levegő és a föld hőmérséklete is állandó, és kellően meleg számukra. Így most érdemes gyümölcsfákat ültetni, például az őszibarackot, kajszibarackot, meggyet vagy cseresznyét.

2. A fák ápolása 

Nem csak az ifjoncokról, az idősebb fákról is gondoskodnunk kell a tavasz beköszöntével. Ekkor kell megtisztítani ugyanis a törzsüket és a vastagabb ágaikat a felváló kéregpikkelyektől. Ez azért nagyon fontos, mert alattuk rengeteg kártevő tojása tudja túlélni a hideg időket, és a gombás betegségek spórái is életképesek maradnak itt.

A fiatal fák törzsén gyakran keletkeznek fagyepedések, amelyeknek a széleit éles késsel ki kell vágni egészen addig, míg elérjük az egészséges szöveteket. Ezután be kell kenni sebvédő anyaggal, hogy nehogy elfertőződhessen a beavatkozás helye.

3. Metszés 

Most esedékes a gyümölcsfák metszése is. Ez azért fontos, hogy ne csak a fa tetején legyenek virágok, hanem a teljes koronában. Emiatt ki kell metszeni az egymást keresztező, sűrűn nőtt ágakat, és a beteg, törött részeket is el kell távolítani a fákról.

Ezen kívül meg kell szabadítani a fákat a törzsön, a törzs tövén, vagy a gyökereken keletkezett sarjaktól, amelyeket tőből ki kell metszeni. A gyümölcsfák körül távolítsuk el a füves, mohás réteget, hiszen ez megakadályozza, hogy az esővíz lejusson a fa gyökeréig, és a tápanyagok egy részét is elvonja a fától. 2-4 évente terítsünk szét a fa törzse körüli talajrészen vékony rétegben érett komposztot vagy érett lótrágyát. Az idős fáknál ezt a külső korona alá tegyük, hiszen ott érjük el a hajszálgyökereket. Ezáltal a fáknak sokkal több tápanyagban lehet részük tavasszal, amikor kihajtanak.

Ez is érdekelheti: Most kell metszeni a levendulát, íme a tökéletes módszer

4. Még most sem késő a lemosó permetezés

Nagyon fontos, hogy elvégezzük a lemosó permetezést. Nem csak a növényeink, hanem kertben található összes fa bútor és építmény is át kell, hogy essen ezen, hiszen ott is milliónyi kártevő és kórokozó bújhat meg. Erre a kénnel vegyes bordói lé a legalkalmasabb, 1%-os töménységben.

Nem elég csak permetszerűen, hanem nagy mennyiségű permetlével, valóban lemosás szerűen kell elvégezni. Fontos, hogy ne sajnáljuk a permetlét, hanem bőségesen mossuk át vele a növényeket. A permetezést akkor kell elvégezni, amikor a nappali hőmérséklet már a fagypont fölé emelkedik. Ez egyrészt azért fontos, mert így nem fagy rá a permetlé a kezelt növényekre, másrészt ilyenkor a kórokozó gombák spórái és a kártevők tojásai már megkezdik élettevékenységüket. Mivel a tavasz közeledtével már a növényekben is megindul a nedvkeringés, sokkal könnyebben fertőződhetnek meg, így fontos, hogy ezt megelőzzük.

A lemosó permetezést szélmentes és csapadékmentes időben végezzük, védőfelszerelésben, a fa tetején is, hogy az teljesen átjárhassa minden részét . A leggyakoribb betegségek és kártevők, amelyeket meg tudunk akadályozni az almástermésűek varasodása, a lisztharmatgombák, az őszibarackfák levélfodrosodása, a pajzstetvek, az atkák, a vértetű és a levélbolha.

Azonban, ha addig vártunk, míg a gyümölcsfáink virágba borultak, azokat semmiképp sem szabad ilyenkor permetezni, mert azzal elpusztítjuk a beporzásukon dolgozó méheket.

5. Vetés

Március második felében végre elvethetjük a zöldborsót, a sárgarépát, a petrezselymet, a vöröshagymát és a fokhagymát is. Ehhez persze fontos, hogy az ősszel előkészített ágyásokat gereblyézéssel elsimítsuk, hogy a talaj rögmentes és kellően morzsalékos legyen.

Tegyünk hozzá érett komposztot vagy istállótrágyát és dolgozzuk be a földbe, hogy az tápanyagban gazdagon fogadhassa majd a magokat és a palántákat.

6. Vége a teleltetésnek 

Április elején már elültethetjük az évelő virágokat, és megmetszhetjük a tearózsákat is, és amikor már egészen biztosan nem kell fagytól tartanunk, kikerülhetnek téli helyükről a kinti növényeink is.

Fontos, hogy ezt ne hirtelen tegyük meg, hanem fokozatosan szoktassuk hozzá a növényeket a benti, melegebb hőmérséklet után a szabad levegőhöz. Ha tehetjük, először egy köztes helyre tegyük őket, a lépcsőházba, vagy a garázsba, majd fokozatosan, egyre több időt töltsenek odakint, hogy a hirtelen napfény és hőmérséklet változás ne árthasson meg nekik.

7. Palántázás 

Április első felében ültethetjük ki a nem fagyérzékeny palántákat, mint amilyen a fejessaláta, a kelkáposzta, a brokkoli vagy a vöröskáposzta, de a virágok közül is ki tudjuk ültetni már az árvácska, a százszorszép és a nefelejcs palántát. Ha mégis megviccelne minket az időjárás, és fagy közeledne, érdemes szalmával betakarni a palántákat, így védve őket a hidegtől.

A hónap második felében ültethetjük ki az uborka, a főzőtök, a cukkini, a dinnye, a patisszon és a paprika palántáit, de éjszakára érdemes őket betakarni, ha még fagyok várhatóak.

8. Kitehetjük a balkonládákat 

A teleltetés után ki lehet ültetni áprilisban a muskátlikat is, de egyéb virágokkal is díszíthetjük már a balkonládákat. Ha nincs kertünk, nyugodtan használjuk ki a láda üres részeit, és ültessünk a muskátli közé petrezselymet, metélőhagymát, vagy akár majorannát is.

9. Csak az a gyep, az a szép zöld gyep

Ha azt szeretnénk, hogy gyönyörű legyen a gyepünk, akkor a fagymentes időszakot kezdjük fűnyírással. Ezt csak akkor végezzük el, amikor már éjszaka sem várható fagy. Ezután kerüljön sor a gyep szellőztetésére. Ez azért fontos, hogy a füvet semmi se gátolja meg abban, hogy megfelelő mennyiségű vízhez és tápanyaghoz jusson, és szellőzhessen.

Ha ugyanis nem tud szellőzni, az sok gombának és egyéb kórokozónak ad lehetőséget arra, hogy szabadon garázdálkodhassanak. A tavaszi gyepszellőztetésnek, az első fűnyíráshoz hasonlóan, csak akkor szabad nekikezdeni, ha már egészen biztosan nem fenyegetnek talaj menti fagyok, és a hőmérséklet tartósan 10 Celsius-fok felett marad.

A munka után pótoljuk a gyep tápanyagveszteségét, és öntözzük meg alaposan. A következő fűnyírással várjunk addig, míg a régi fűszálak elérik a 8 cm-es magasságot. Ekkor vágjuk vissza körülbelül 4-5 cm magasságúra a füvet.

10. És a legjobb rész: a szüret!

Március végén, áprilisban már szüretelhetünk is, hiszen ekkor már szedhető a zöldhagyma , a retek és a fejessaláta is. Így megízlelhetjük az első finomságokat, amiket a kertünk ad nekünk, hogy újult erővel végezzük el a többi, tavaszi feladatot a jövőbeni termés érdekében.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: IGOR STEVANOVIC / SCIENCE PHOTO / IST / Science Photo Library via AFP)

A rovat további cikkei