Csontrák: típusok, tünetek és kezelés

A csontrák a rosszindulatú daganatok különböző formáinak gyűjtőfogalma. Az ok gyakran egy másik rákos megbetegedés, amelyből csontáttétek alakulnak ki, de vannak olyan csontdaganatok is, amelyek közvetlenül a csonton alakulnak ki. Mik a tünetek? Gyógyítható-e a csontrák? Majdnem minden a csontrákról.

2024. március 4., 17:16

Szerző: 168

A csontrák kifejezés alatt számos különböző rosszindulatú csontdaganatot értünk. A csontban kialakuló rák ritka, és tovább osztható különböző altípusokra. Ezek közé tartozik az oszteoszarkóma, a kondroszarkóma és a Ewing-szarkóma. Ezenkívül az eredetileg más szervben kialakuló rákos megbetegedések (pl. mellrák vagy tüdőrák) is adhatnak áttétet a csontba – írja a Gesundheit.de.

Melyek a csontrák okai és kockázati tényezői?

A csontrák okai többtényezősek. Vannak bizonyos ismert genetikai változások, amelyek kedveznek a csontrák kialakulásának. Ha a családban előfordult már csontrák, azaz (több) közeli hozzátartozónál is kialakult már csontrák, az egy lehetséges genetikai hajlamra utal. Egyes örökletes betegségek, mint például a Li-Fraumeni szindróma, szintén fokozott kockázatot eredményeznek.

A csontrák kialakulását elősegítő környezeti tényezők mindenekelőtt a sugárzásnak való kitettség, valamint bizonyos vegyi anyagokkal és szennyező anyagokkal való érintkezés. Például az ionizáló sugárzásnak való hosszú távú munkahelyi kitettség (pl. a röntgentechnikában vagy a fémiparban végzett munka révén), valamint a sugárterápia, például egy másik rákos megbetegedés kapcsán, elősegítheti a csontrák kialakulását. A csontrák kockázatát növelő vegyi anyagok és szennyeződések közé tartoznak különösen bizonyos peszticidek és a műanyaggyártás során használt vegyi anyagok.

Az életkor szintén fontos szerepet játszik a csontrák kialakulásában. Általánosságban elmondható, hogy a csontrák bármely életkorban kialakulhat. A gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek körében azonban nagyobb az előfordulása. A csontáttétek viszont gyakrabban fordulnak elő idősebb korban.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Ezek akkor alakulnak ki, amikor a test más pontjáról származó rákos sejtek a vér- és nyirokrendszeren keresztül elterjednek, és megtelepednek a csontban.

A korai stádiumban a csontrák gyakran nem okoz tüneteket. Ahogy a daganat növekszik, a daganat pontos helyétől függően csontfájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozhat. A csontdaganatok különösen gyakran fordulnak elő a következő helyeken:

a combcsonton (combcsont)
a felkarcsonton (felkarcsont)
a lapockán, a vállöv részeként
a sípcsonton és a szárkapocscsonton.

A csontdaganatok gyengíthetik a csontok szerkezetét, ami a csonttörések (törések) fokozott kockázatához vezethet. A korábbi baleset nélküli vagy szokatlan helyen bekövetkező törések csontrák jelét is jelenthetik.

Ezenkívül a daganat területén duzzanat is tapintható lehet. A környező nyirokcsomók fájdalommentes duzzanata, például a hónaljban vagy az ágyéktájékban, szintén lehetséges.

Egyes betegek általános rosszullétről, fáradékonyságról, étvágytalanságról számoltak be. A láz, az erős éjszakai izzadás és az akaratlan fogyás szintén lehetséges tünetek. A csontdaganatok a vér kalciumszintjét is megemelhetik, ami hányingert, hányást, székrekedést, fáradtságot és zavartságot okozhat.

Diagnózis: Hogyan ismerhető fel a csontrák?

A csontrák diagnosztizálásához különböző vizsgálatokra van szükség.

Vérvizsgálat: Ha csontrák gyanúja merül fel, a következő lépés a különböző vérértékek meghatározása, amelyek tumormarkerként a csontrákra utalhatnak. Ezen értékek emelkedése azonban nem tekinthető a csontrák bizonyítékának.

Képalkotó eljárások: A csontszerkezetben bekövetkező változások röntgensugarakkal vagy CT-vizsgálattal láthatóvá tehetők. Az MRI-vizsgálat (mágneses rezonanciás képalkotás) egy másik lehetőség a daganat kiterjedésének kimutatására.

Biopszia: a csontrák végleges diagnózisának felállításához szövetmintát kell venni. A minta elemzésével a rák pontos típusa is meghatározható.

Milyen típusú csontrákok léteznek?

A csontdaganatoknak különböző típusai vannak - elsődleges csontszarkómák és csontáttétek. Az alábbiakban bemutatjuk a különböző daganattípusokat.

Oszteoszarkóma

Az oszteoszarkóma a hosszú csöves csontok, például a combcsont, a sípcsont vagy a felkarcsont területén fordul elő. Különösen gyakran fordul elő 16 és 25 éves kor között, és 65 éves kor felett is gyakoribb.

Az oszteoszarkóma jellemzője, hogy a daganat rosszindulatú csontsejtekből áll, amelyek kóros csontszövetet termelnek. A csontoszarkóma átterjedhet a környező szövetekre, és áttéteket képezhet más szervekben, különösen a tüdőben.

Kondroszarkóma

A kondroszarkóma a porcszövet rosszindulatú növekedése. A porc az egészséges test minden ízületében megtalálható: fontos a mobilitás szempontjából, és kvázi lengéscsillapítóként működik az ízületekben. A porcszövetből kialakuló csontszarkómák gyakran a medencében, a csípőben vagy a vállban fordulnak elő.

Az érintettek átlagosan 60 év körüliek. Ez a daganat nagyon ritka gyermekkorban.

Ewing-szarkóma

A Ewing-szarkóma a csontrák ritka és agresszív formája, amely főként fiatalkorban fordul elő. A csontokon kívül más szövetekben, például lágyrészekben is kialakulhat.

Speciális eset: csontáttétek

A csontmetasztázisok olyan rákos sejtek, amelyek eredeti kiindulási helyükről, az úgynevezett elsődleges daganatból kiszakadtak, és a csontokba terjedtek át.

A csontáttéteket különösen gyakran okozó elsődleges daganatok közé tartozik az emlő-, a prosztata-, a tüdő-, a vesesejt- és a pajzsmirigyrák. A csontáttétek főként időseknél és régóta fennálló rákos betegeknél fordulnak elő. A prognózis számos tényezőtől függ, beleértve az elsődleges daganatot, az áttétek terjedését és a rákos sejtek kezelésre adott válaszát.

(Kiemelt kép: az oszteoszarkóma által érintett csontszövet illusztrációja. Fotó: Nemes László / SCIENCE PHOTO LIBRA / NLA / AFP)