Forradalmi módszer a rák gyógyításában
Forradalmian új megközelítést dolgoztak ki a legnehezebben kezelhető rák gyógyítására az ELTE kutatói – írja az intézmény a közleményében.
Az emberben előforduló rákos megbetegedések jelentős része az örökítőanyag megváltozásával, a DNS mutációival van kapcsolatban. Ezek közül a legfontosabbak a RAS fehérje mutációi, amelyek az összes emberi tumor 30 százalékában megtalálhatók és a legnehezebben kezelhető humán karcinómák köthetők hozzájuk – írja a 24.hu.
A kutatók mintegy 30 éve próbálnak a mutáns RAS fehérjékhez gátló kismolekulákat kötni, azonban egészen a legutóbbi időkig kevés sikerrel jártak. A Grolmusz Vince professzor által vezetett ELTE PIT Bioinformatikai Csoport most viszont olyan kismolekulákat talált, amelyekkel GAP molekulákat ragaszthatnak a RAS fehérjékhez.
A szakértők szerint ezzel olyan hatékony gyógyszereket hozhatnak majd létre, amelyek kevés mellékhatással járnak, hiszen a kemoterápiával ellentétben nem a sejtosztódás alapvető mechanizmusaiba avatkoznak bele, hanem a fiziológiailag normális állapotot állítják helyre.
Az új magyar szer (TBP-333 vegyület) hatása az összehasonlító tesztek szerint jelentős mértékben meghaladja az amerikai fejlesztők (hasnyálmirigy karcinómában és leukémiában szenvedő betegek bevonásával hamarosan humán klinikai tesztekre kerülő) legígéretesebb hatóanyagjelöltjeként tekintett ONC-212-ét.
Mint írták, a kemoterápiás kezelésekkel szemben nagymértékű rezisztenciát mutató PANC-1 hasnyálmirigy karcinóma sejtekkel szemben a TBP-333 vegyület a szervezetet toxicitás szempontjából jóval kevésbé megterhelő módon, így a káros mellékhatások várható háttérbe szorítása mellett már több nagyságrenddel kisebb dózisban is fejt ki tumorellenes hatást, mint az ONC-212, lévén annál mintegy 4000-szer hatékonyabb.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. február 27., 15:28
A mikróban melegített ételek esetében szó szerint életbevágóan fontos, hogy ne műanyag dobozt vagy poharat használjunk. A műanyagból felszabaduló vegyületek életveszélyesek, rákot okoznak egy amerikai orvos szerint.
Életmód
2024. február 26., 19:55
Forradalmian új megközelítés született a RAS fehérje mutációihoz köthető rákok gyógyítására.
Életmód
2024. február 26., 19:45
A húgyhólyagrák a negyedik a leggyakoribb ráktípus a férfiak körében, az első tünete kisebb betegségre is utalhat, ezért sokan nem veszik komolyan.
"Ez a mérési adatok szerint azt jelenti, hogy a TBP-333 vegyület a PANC-1 hasnyálmirigy karcinóma sejtek 50 százalékát mintegy 4000-szer alacsonyabb dózisban képes elpusztítani, mint az ONC-212. A hatóanyagjelölt rendkívüli hatását számos más, humán rákos sejtvonalon végzett vizsgálat is megerősítette, és már hormonfüggetlen agresszív emlőrákmodelleken kivitelezett állatkísérletek is egyértelműen bizonyítják" - írták a közleményben.
Az ELTE-s kutatócsoportot Csámpai Antal vezeti, az általuk felismert szerkezet-hatás összefüggés képezi szabadalmi beadványuk alapját.
A TBP-333 vegyület nemzetközi szinten is bizonyított, a magyar kutatókkal együttműkködő torontói kutatócsoport vizsgálata és igazolta hatékonyságát. A beszámoló szerint ahhoz, hogy a hatóanyagjelölt klinikai alkalmazása is lehetővé váljon, egyebek mellett kiterjedt biológiai kutatásokra van szükség.
Így lehet eredményesen küzdeni a mellrák ellen
Ahhoz, hogy eredményesen vegyük fel a harcot a mellrák ellen és a lehető legtöbb életet megmentsük, a nőknek 40 év fölött és legalább 79 éves korig évente kell szűrővizsgálaton részt venniük – érvelnek amerikai kutatóorvosok.
Az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság hivatalos folyóiratában, a Radiology-ban újonnan megjelent közlemény hangsúlyozza: a 40 éves korban kezdődő és legalább 79 éves korig évente ismételt mellrákszűrés minimális kockázatokkal jár csupán, és ez a szűrési mód vezet a mellrák miatti halálozás lehető legnagyobb mértékű csökkentéséhez.
Az Egyesült Államokban a mellrák a második leggyakoribb daganatos halálok a nők körében. Noha kutatások igazolják, hogy a mammográfiás szűrésen való következetes részvétel 40 százalékkal csökkenti a mellrákból eredő halálozást, a nők mindössze fele vesz részt az éves szűrővizsgálaton.
„A mellrákszűrést érintő ajánlások, különösen ami a kezdő életkort és a gyakoriságot illeti, folyamatos vita tárgyát képezik” – mondta el Debra L. Monticciolo, a Dartmouth Geisel School of Medicine (Hanover, New Hampshire) radiológus professzora.
Monticciolo kiemelte: az USA Betegségmegelőzési Szolgálata Munkacsoportjának (U. S. Preventive Services Task Force, USPSTF) 2009-ben kiadott ajánlása, amely 50 éves korban kezdődő kétévenkénti szűrést javasolt, országszerte jelentős visszaesést eredményezett a részvételben. A USPSTF 2023-ban új ajánlást fogalmazott meg, miszerint a nőknek 40 és 74 éves kor között kellene kétévenkénti szűrésen megjelenniük. Ezzel szemben az Amerikai Radiológiai Kollégium (American College of Radiology), a Mellvizsgálati Képalkotó Társaság (Society of Breast Imaging) és a Nemzeti Átfogó Daganatügyi Hálózat (National Comprehensive Cancer Network) évenkénti szűrést javasol a mellrák szempontjából átlagos kockázatú nők számára 40 éves kortól kezdődően egészen addig, amíg az illető jó egészségnek örvend.
(Kiemelt kép forrása: Pexels)
