Nem engedélyezik az egyik Alzheimer-kór elleni gyógyszert, mert túl nagy kockázattal jár
Nem engedélyezik az Alzheimer-kór elleni szert az Európai Unióban, mert agyvérzést is okozhat.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) humán gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) nem javasolja egy új, az Alzheimer-kór ellen kifejlesztett és a világ több országában, köztük az Egyesült Államokban már engedélyezett gyógyszer forgalomba hozatalát az Európai Unióban – írja a Házipatika.
A pénteken kiadott ajánlás indoklása szerint a német Eisai és a Biogen amerikai gyógyszergyártó által közösen kifejlesztett, Leqembi nevű gyógyszer feltüntetett mellékhatásai – amelyek között az agyvérzést is felsorolják – meghaladják az esetleges előnyeit. A két vállalat máris bejelentette, hogy a döntés felülvizsgálatát fogják kérni.
A Leqembi segítségével végzett infúziós terápiát mind ez idáig az Egyesült Államokban, Kínában, Japánban és Izraelben engedélyezték. A klinikai vizsgálatok szerint a készítmény 27 százalékkal lassítja a kognitív funkciók hanyatlását a kór korai szakaszában lévő betegek esetében. Európában mintegy 7 millió Alzheimer-kórban szenvedő emberről tudni, előrejelzések szerint pedig ez a szám 2050-re a duplájára nőhet.
Van megoldás az Alzheimer-kór elleni védekezésre
Amint arról a 168.hu is beszámolt, az emberek maguk is sokat tehetnek azért, hogy ne alakuljon ki náluk Alzheimer-kór, legalábbis ez derült ki a legfrissebb kutatásokból.
A szakemberek még mindig nem tudják pontosan, hogy mi az oka az Alzheimer-kór kialakulásának, de bizonyos tényezőket már sikerült beazonosítaniuk. Ezek egyike a genetikai háttérben keresendő, amely minden betegség esetében kockázatot jelent, hiszen az adott személy potenciálisan veszélyeztetett. Ugyanakkor a genetikai hatások többféle módon is ellensúlyozhatóak.
Mint kiderült, bizonyos gének jelenléte meggátolja, hogy az agyban felhalmozódjanak azok a fehérjék, amelyek memóriavesztéshez vezetnek, de azoknál is van esély a betegség megelőzésére, akik nem rendelkeznek ezekkel a génekkel.
A neurodegeneratív betegség világszerte 55 millió embert érint, ebből 7 millióan Európában élnek és számuk folyamatosan növekszik. Így nem kérdés, hogy egyre sürgetőbbé váltak az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatások, amelyek választ adhatnak arra, hogyan előzhető meg, illetve miként kezelhető a betegség.
Az Alzheimer-kór kutatását az is nehezíti, hogy a betegség nem mindenkinél azonos formában jelentkezik, az azonban mindenkinél jellemző, hogy a memóriavesztés bekövetkezik, a mértéke viszont különbözhet. Az egészen enyhe, kezdeti tüneteket a legtöbben szinte észre sem veszik, de a betegség későbbi fázisaiban olyan súlyos állapot is kialakulhat, amikor a beteg már a szeretteit sem ismeri fel.
Az Acta Neuropathologica Communications című folyóiratban jelent meg az a tanulmány, amely arra a következtetésre jutott, hogy elsősorban a genetikán múlik a betegség kialakulása, illetve az immunrendszer aktivitásán is sok múlik.
A kutatások során egészséges és Alzheimer-kórban szenvedő emberek agyát is megvizsgálták, és kiderült, hogy akiknél az immunrendszer működéséért felelős gének erősebbek, azok ellenállóbbak voltak az Alzheimer-kórral szemben is. A szakemberek szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy az immunrendszer az agyban felhalmozódó felesleges anyagok ellen is védekezik, így megóvva azt a betegségektől.
A friss tanulmány rámutatott arra, hogy akik nem rendelkeznek az immunrendszert aktivizáló génekkel, aktív életmóddal pótolhatják azok hiányát. Mivel a testmozgás az immunrendszert is erősíti, és az egész szervezetre pozitív hatást gyakorol, mindenki ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben. Az immunrendszer működését nemcsak a gének, hanem a sportos életmód is pozitívan befolyásolja, a mostani kutatás pedig azt bizonyította be, hogy ez ellenállóbbá teszi a szervezet az olyan betegségekkel szemben is, mint például az Alzheimer-kór.
(Kiemelt képünk: a Leqembi márkanév alatt forgalmazott Lecanemab gyógyszer. A Lecanemab egy monoklonális antitest gyógyszer, amelyet az Alzheimer-kór kezelésére használnak. A gyógyszert az Eisai és a Biogen fejlesztette ki, majd az Egyesült Államokban és Japánban is engedélyezték.
Fotó: Kota Kiriyama / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP)