Népbetegség hódít a magyarok körében, sokan csak későn veszik észre a tüneteket
Népbetegség ütötte fel a fejét az emberek körében, és jelentősen érinti a fiatalokat.
Egy friss kutatás szerint egyre nagyobb problémát okoz a magyar fiatalok körében a magányosság, amit sokan már népbetegségnek tekintenek. A felmérés szerint magyarok 56 százaléka érzi magát magányosnak, és a megkérdezettek jelentős része fogja a magányt a munkára, derült ki a Pénzcentrum cikkéből.
Népbetegséggé vált a magányosság
A STADA Health Report 2024 eredményei alapján a magyarok 56 százaléka érzi magát magányosnak. Ehhez 23 európai országban végeztek felméréséket. A friss eredmények alapján az emberek úgy érzik, hogy a túlságosan sok munka miatt van ez. Arra nem panaszkodtak, hogy ez a közösségi média és a számítógépes játékok miatt lehet, pedig korábban már kiderült, hogy a magányosság és a közösségi média túlzott használata között van kapcsolat.
2023-ban a WHO a magányt globális közegészségügyi problémának nyilvánította, mivel úgy gondolják, hogy az egészség és a jólét minden részét érinti. Az eredmények alapján minél fiatalabb valaki, annak inkább szembesül a magány érzésével. A magyar emberek szerint erre a problémára megoldást jelenthetne a jobb gazdasági helyzet, ugyanakkor az átlag alatt igénylik az emberek a különféle terápiákhoz való jobb hozzáféréshez.
A STADA Health Report 2024 eredményei alátámasztják, hogy az európai emberek jelentős része érzi magát rendszeresen vagy alkalmanként magányosnak. Országos szinten Lengyelországban (61%), Finnországban és Svédországban (59-59%), Szlovákiában (58%), Olaszországban és Kazahsztánban (57-57%) érzik magukat a legmagányosabbnak az emberek. A magyar emberek 56 százaléka vallotta magát magányosnak, ezzel a hetedik helyen végzett hazánk a listán.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. október 9., 09:46
Az időskori magány számos okból kialakulhat. A társ elvesztése, a család eltávolodása mellett a koronavírus járvány miatti lezárások is elszigeteltek sok idős embert a megszokott társadalmi közegüktől. Vajon mit tehet az, aki úgy érzi, egyre inkább magára marad? Természetes-e az időskori magány? Ennek jártunk utána F. Takács István pszichológussal.
Életmód
2024. február 24., 11:51
Sokszor hiszik azt a családtagok, hogy hangosabban kell beszélni és bele sem gondolnak, hogy mit érezhet ilyenkor a nagyszülő. A kiabálást sértésként élik meg, mely tovább fokozza elmagányosodásukat, pedig az időskori a nagyothallásra van megoldás.
Sokan ezzel magyarázzák a magányosságot
Európában szinte mindenhol azzal magyarázzák a magányosságot, hogy túlságosan sok időt töltenek munkával. Ez a magyar embereknél is megjelenik, a magyarok negyede úgy érzi nem marad elegendő ideje a társas kapcsolatokra a munka miatt. Második indokként sokan hozták fel a partner, családtag vagy barát elvesztését, harmadikként pedig az egészségügyi állapotot vagy a mobilitási problémákat.
Érdekesség, hogy a nők sokkal gyakrabban érzik magukat magányosnak, mint a férfiak. Az ő esetükben megjelennek a gyermekgondozási feladatok a magány okaként. A home office munkavégzés is szerepet játszhat a magányban, de ezt csak a magyarok 12 százaléka mondta. A közösségi médiával pedig csak minden tizedik ember indokolta.
Sokan azt gondolnák, hogy az idős embereket jobban érinti a magány, ugyanakkor a STADA Health Report 2024 eredményei alapján ennek pontosan az ellenkezője az igaz: minél fiatalabb valaki, annál inkább érzi magát egyedül. Aggasztó adat, hogy a 18 és 24 év köztiek közül tízből heten érzik magukat magányosnak. Az életkor előrehaladtával ez az arány egyre jobban csökken. Azok, akik sok időt töltenek el a közösségi média használatával, sokkal gyakrabban szembesülnek a magányosság érzésével.
Jó hír azonban, hogy az európai embereknek egy jelentős része nem írja le súlyosnak a magányosságát. Megállapítható eközben, hogy akik elégedettek a külsejükkel, jó a fizikai egészségük, kevésbé érzik magukat magányosnak.
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Shutterstock)
