Ezért imádják a nárcisztikusok az összeesküvés-elméleteket

Kutatások támasztják alá, hogy a nárcisztikus személyiségzavarral élő emberek nagyobb valószínűséggel vonzódnak az összeesküvés-elméletekhez, és hisznek bennük.

2025. január 21., 16:03

Szerző:

Hogy miért vonzódnak annyira a nárcisztikusok az összeesküvés-elméletekhez, arra a Science Alert kereste a választ a Science Direkt cikke nyomán. Egy új tanulmány korábbi tanulmányok elemzése alapján négy okot hoz fel a különös jelenség okaként: a paranoia érzése, a hiszékenység, a dominancia iránti igény és az egyediség iránti igény. Ezek mind szerepet játszhatnak a nárcisztikusok és az összeesküvés-elméletek közötti kapcsolat megteremtésében.

A nárcisztikus személyiség jellemzői táplálják az összeesküvés-elméletekben való hitet

A kutatók szerint e pszichológiai folyamatok mindegyike a nárcizmus különböző jellemzőihez kapcsolódik.

Ezek az összetevők közé tartozik az extrovertáltság, azaz az ego erősítésére és a csodálat elnyerésére irányuló törekvés, az antagonizmus, vagyis  az arrogáns, kizsákmányoló, „jogom van” viselkedés, és a neuroticizmus, tehát az alacsony önbecsülés és szégyenérzet megélése.

„Azt állítjuk, hogy a nárcizmus ezen összetevőinek mindegyike különböző pszichológiai folyamatok miatt hajlamosíthatja az embereket az összeesküvés-elméletek támogatására” – írják a kutatók közzétett tanulmányukban.

Először is, ott van a paranoia, vagyis az, ahogyan a nárcisztikusok hajlamosak azt hinni, hogy mások szándékosan ártani akarnak nekik. Emiatt a hajlandóság miatt bizonyos összeesküvés-elméleteket is könnyebben bevesznek.

Másodszor, ott van a dominancia és az irányítás iránti igény. A nárcisztikusoknál ez a szükséglet vonzóvá teheti az összeesküvés-elméleteket, amelyekkel átháríthatják a felelősséget, és egy másik csoportot használhatnak bűnbakként, ha valami rosszul sül el.

A harmadik folyamat, az egyediség iránti nárcisztikus igény azért kapcsolódhat az összeesküvés-elméletekhez, mert olyan kiváltságos vagy rejtett információkhoz való hozzáférést ígérnek, amelyek nem mindenki számára elérhetőek, így különlegesebbé teszik azokat, akik hisznek bennük.

Végül ott van a hiszékenység, amely korán fogékonnyá tesz valakit a megbízhatatlan és manipulatív információkra, és összefügg azzal, hogy a nárcisztikus emberek hajlamosak naivabbak lenni, és kevésbé hajlamosak a kognitív reflexióra.

A nárcizmus például általában magasabb a politikusok körében, mint a lakosság körében, ami azt jelenti, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a kormányban dolgozók fogékonyabbak lehetnek az összeesküvés-elméletekre.

A kutatók azt is felvetik, hogy az általuk elemzett pszichológiai folyamatok a kollektív nárcizmusra is alkalmazhatók, például arra az igényre, hogy egy adott embercsoport azt higgye, különleges és egyedülálló.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)