Nincs többé tőzsdei kiskapu a Nagy Falon

A területet ismerő források szerint a pekingi vezetés be akarja zárni azt a több mint két és fél évtizede létező, de korábban is csak megtűrt kiskaput, amely lehetővé tette kínai vállalatok bevezetését külföldi tőzsdékre. A Kínai Értékpapír Felügyelet (The China Securities Regulatory Commission – CSRC) által elindított folyamat célja annak az 1994-es rendelkezésnek felülvizsgálata, amely szándékosan nem nevesítette azokat a tengerentúli, elsősorban off shore területeket, ahol kínai állampolgárok céget jegyezhetnek be. A vizsgálat után a rendelkezés szövege várhatóan úgy módosul, hogy ezeket a cégeket, úgy nevezett aszimmetrikus érdekeltségű vállalatokba (Variable Interest Entity –- VIE) kell szervezni, mielőtt hong kongi, vagy amerikai tőzsdei bevezetésükre sor kerülhet.

Ez a nem szokványos cégtípus, akkor szokott előtérbe kerülni, amikor egy jelentős befektetéssel, de jelentős kockázattal is járó fejlesztésbe fog egy vállalkozás, és ehhez külső befektetőt von be. A VIE-kben a hagyományostól eltérő módon nem a többségi tulajdonból származó szavazati arányhoz van kötve a döntés, hanem az alapító okiratban meghatározott tag rendelkezik vele.

Az említett új szabályozás lehet az első lépése a pekingi Államtanács által kedden bejelentett, kínai cégek külföldi tőzsdéken végzett kereskedése ellen meghirdetett intézkedéseinek. Bevezetése egyszer és mindenkorra megszünteti azt a több mint két és fél évtizede használt rést, amely olyan tech óriások külföldi tőkebevonását és offshore működését tette lehetővé, mint az Alibaba vagy a Tencent. Szakértők szerint a célpontok között szerepel a többiekhez hasonlóan külföldi tőzsdékre belépni készülő ByteDance is. 

Az intézkedés csapást mérne a részvényügyletekből jelentős részt kihasító Wall Street bankjainak virágzó üzletére is, emellett tovább gyorsítaná az amerikai ás a kínai gazdaság szétválasztását egy olyan érzékeny területen, mint a technológiai szektor. Az elmúlt évtizedben kínai cégek közel 76 milliárd dollárnyi tőkét vontak be részvényeik első kibocsátásakor az amerikai tőzsdén. Bár a rendelkezés végső változatát az Államtanácsnak is jóvá kell hagynia, nevük elhallgatását kérő szakértők szerint szinte biztos, hogy végleg megszűnik ez a kiskapu. Egy másik név nélkül nyilatkozó forrás szerint a döntés negatív hatásait elszenvedő cégeknek valamilyen formában kompenzációt fog felajánlani a kínai állam. A hatóságok még nem kommentálták a híreket, a külügyminisztérium szóvivője a VIE-kre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban az Értékpapír Felügyelethez irányította az újságírókat. A Bloomberg News már májusban beszámolt  a várható korlátozásokról. 

Bár szinte minden jelentősebb kínai internetes cég nyíltan élt ezzel a lehetőséggel, a kerülőút csak az utóbbi időben kezdett terhessé válni a kormányzat számára. A nagy techcégek a kínai hétköznapok minden szegletét behálózó szolgáltatásaikkal ugyanis elképesztő mennyiségű felhasználói adathoz  jutottak. Az elmúlt időszak fokozódó amerikai-kínai szembenállása nyomán komoly aggodalmat váltott ki a hatóságokból ezen adatok esetleges amerikai kézbe kerülése. Hozzájárulhat a gyors fellépéshez az is, hogy a nagy cégek több esetben nem működtek együtt a hatóságokkal, így az amerikai tőzsdére készülő Didi Global sem, hiába kérték a kínai szervek az IPO-nak is nevezett tőzsdei bevezetés elhalasztását a fenti vállalattól.

Az Államtanács keddi nyilatkozatában bejelentette, hogy felülvizsgálja a külföldi tőzsdei jegyzést lehetővé tevő szabályokat, egyúttal felhívta a tőzsdei kereskedelemben érintett cégek figyelmét az általuk összegyűjtött adatok védelmére vonatkozó felelősségükre. A közlemény azt is rögzítette, hogy ezzel egyidőben Kína lépéseket tesz az offshore cégek fokozottabb ellenőrzésére is.

Martin Chorzempa a Peterson Institute for International Economics elemzője szerint: „Jelentős veszélybe került az a politikai kompromisszum, amely lehetővé tette a kínai cégek külföldi tulajdonát tiltó rendelkezések megkerülését. Kína már most is eltántorítja ígéretesen növekvő cégeit a külföldi tőkepiacoktól és ezzel szándéka szerint erősíti belföldi pénzügyi piacát”. Itt jegyezzük meg hogy az előbbi magyarázat mellett több lehetséges ok is felmerül. Peking például ezen lépésével kizárja az elsősorban amerikai tőkét a kínai cégek nyereségéből, illetve megakadályozza az egyre nagyobb méretű és fontosságú adatvagyon külföldi kézbe kerülését. 

A Bloomberg forrásai szerint egy offshore cégalapításokban közreműködő vállalkozás már le is állította két kínai tech vállalattal folytatott ez irányú együttműködését, miután a hatóságok felhívták vezetője figyelmét a bevezetendő új szabályokra. Július elejéig 37 kínai céget jegyeztek be az Egyesült Államokban, hat hónap alatt többet mint az egész tavalyi év során. A Bloomberg kimutatása szerint ezek a vállalkozások összesen 12,9 milliárd  dollárnyi tőkét vontak be. Harmaduk részvényárfolyama csökkent a keddi bejelentés után.

Az Ant Group tőzsdei bevezetésének váratlan novemberi leállítása, valamint az ezt követően meghozott versenyellenes magatartást szabályzó előírások gyors bevezetése miatt már azt ősszel érezhető volt a nyomás. A monopóliumok kialakulása ellen létrehozott, trösztellenes szervezet már ekkor vétójogot kapott a kiskaput kihasználó cégek felett, azaz a VIEk-k alapításával, egyesülésével és felvásárlásával kapcsolatban. Az új szabályokat, az november óta már több alkalommal alkalmazták a hatóságok.. 

Szerdán az Alibaba, a Tencent, és több másik techóriás kapott egy újabb, egységesen 500 000 jüanos (23 millió forintos) büntetést versenyellenes viselkedésért. Egy másik cég a hong kongi költöztető, szállító és logisztikai vállalat a Lalamove, kínai nevén Huolala hasonló büntetés elé néz. Az ügyet ismerők szerint titokban ugyanis benyújtotta igényét az amerikai tőzsdére való belépésre, amellyel közel 1 milliárd dollár tőkét kívánt bevonni az Egyesült Államokból. Múlt hónapban a Tencenthez tartozó közösségi app, a Soulgate is váratlanul lemondta tőzsdei debütálását, pedig már csak a bejelentés pontos időpontja volt nyitott kérdés. 

(Kiemelt kép: A Kína Értékpapír Felügyelet (China Securities Regulatory Commission-CSRC) logója 2020. december 16-án. Fotó: VCG/Getty Images)