Levették a Xiaomit a feketelistáról

A Xiaomi idén indított pert az USA ellen, miután a korábbi elnök védelmi minisztériuma kínai kommunista hadivállalattá nyilvánította őket. Emiatt törölték volna őket az amerikai és a meghatározó globális tőzsdékről. A védelmi minisztérium azonban most belátta, hogy “illő lenne” visszavonni ezt a döntést.

A Xiaomi egyelőre nem kommentálta a fejleményeket, és a Pentagon képviselőit se érte el a Bloomberg. A kínai külügy szóvivője, Hua Csunjing azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy a kínai kormány nem tud semmilyen megegyezésről a cég és az USA között.

“A felek megegyeztek abban, hogy további viták nélkül fogják megoldani ezt a pereskedést” - írták az USA bíróságára benyújtott beadványban. A dokumentum nem említette, hogy a feketelistáról való törlésnek voltak-e feltételei. A felek most megtárgyalják a részleteket, és még május 20 előtt egy közös nyilatkozatot adnak be.

A hongkongi tőzsdén jegyzett Xiaomi részvényeinek ára 6,7 százalékot emelkedett szerdán, miután nyilvánosságra hozták a hírt. 

Mit mondanak a Bloomberg elemzői?

A piac hozzáállása ehhez az ügyhöz arra késztetheti az USA-t, hogy még több céget vegyen le az amerikai befektetéseket korlátozó feketelistáról. A listára kerülés nem változtatta meg a Xiaomi működését, viszont a részvényárai 15 százalékot estek, miközben a szárazföldi Kínából származó befektetők 27 százalékra emelték részesedésük méretét. 

A porszívókat, elektromos bicikliket és hordható digitális eszközöket is gyártó Xiaomi váratlanul vált Trump célpontjává. A milliárdos Lei Dzsün által alapított cég mindvégig állította, hogy nem áll a kínai hadsereg irányítása alatt.

Egy amerikai bíróság a Xiaomi-nek adott igazat márciusban, és ideiglenesen feloldotta a vállalat letiltását. Rudolph Contreras körzeti bíró ekkor azt mondta, hogy nagy az esélye annak, hogy a cég véglegesen is visszafordítsa a kormány intézkedését. Végzést is hozott azért, hogy megakadályozza, hogy a cég “visszafordíthatatlan károkat” szenvedjen.

A megegyezés egy olyan győzelmet jelent a kínai techóriásnak, amit hasonló cégek nem igazán szoktak elérni. Jelenleg az USA és Kína között számos konfliktus van, többek között Hong Kong helyzetével és a kínai emberi jogi helyzettel kapcsolatban. Trump még novemberben tiltotta meg azt, hogy az amerikaiak a kínai hadsereg tulajdonában lévő, vagy általuk irányított cégekbe fektessenek. Ezzel az általa unfairnek nevezett üzleti gyakorlatok ellen akart fellépni. A Xiaomi elleni intézkedést elnöksége vége felé hozta meg.

Trump a Xiaomi-n kívül más kínai megacégeket is célba vett, például a TikTok tulajdonosát, a ByteDance-et, valamint a Tencent-et is, ami a WeChat kiadója. A Huawei szenvedte meg leginkább a volt elnök Kína ellen hozott intézkedéseit: nekik azt is megtiltották, hogy Amerikában készült alkatrészeket vásároljanak, illetve világszerte számos infrastrukturális projektből is kizárták őket.

A jelek arra mutatnak, hogy Joe Biden kormánya is nyomást gyakorolna Kínára - a Xiaomi ellen mégis hajlandóak engedni. Viszont közben meghosszabbítottak egy 2019-es elnöki rendeletet, ami megtiltotta az amerikai cégek számára, hogy a Huawei-hez hasonló, nemzetbiztonsági kockázatnak minősített cégektől vásároljanak telekommunikációs eszközöket. Eközben a kongresszus bevezetne egy mindkét párt által támogatott törvényt, ami segítené az USA-t, hogy szembeszállhasson Kínával a technológia és a gyártás terén.

(Matthew Kanterman, Nathan Naidu, Debby Wu, Lucille Liu és Kevin Kingsbury)

(Kiemelt képünk illusztráció: AFP | Greg Baker)