Biden megadja magát Afganisztánban
Az amerikai elnök döntésével nem csak az al-Kaidát hagyja szabadon növekedni, hanem az afgán nőket is kilátástalan helyzetbe hozhatja.
Joe Biden amerikai elnök úgy döntött, megszakítja az elődje, Donald Trump által beindított afganisztáni hadműveletet, és megadja magát a táliboknak. Biden azonban nem hivatkozhat a békefolyamatokra kifogásként, ha azt kérdezik, miért hagyta magára az amerikai támogatással megválasztott afgán kormányt.
A tálibok éppen egy nappal azelőtt jelentették be, hogy nem vesznek részt a törökországi béketárgyalásokon, hogy Biden szeptember 11-ei céldátuma kiszivárgott volna. Ez tehát azt jelenti, hogy az afgán kormánynak saját magát kell majd megvédenie egy polgárháború kellős közepén.
Ez éppen egy tökéletes lehetőség a jelenleg sok sebből vérző Al-Kaida számára, hogy ismét talpra álljon, még ha a Biden-adminisztráció nem is így látja ezt. Az amerikai kormány álláspontja szerint az Egyesült Államok folytatja az Al-Kaidával szembeni harcot azok után is, hogy csapataik kivonulnak Afganisztánból. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy az amerikaiak drónokkal, érzékelőkkel és terrorelhárító személyzettel erősítik meg pakisztáni álláspontjaikat, hogy szükség esetén képesek legyenek megtámadni az afganisztáni Al-Kaida-erőket. Ehhez viszont annak a pakisztáni kormánynak is hozzá kellene járulnia, amely a tálibok finanszírozásával szállt bele az afgán polgárháborúba, és amely bebörtönözte a CIA-t segítő orvost Osama bin Laden kiiktatása után.
Ráadásul ezzel a tervvel az amerikaiak számára követhetetlenné válik az Al-Kaida és a dzsihadisták afganisztáni tevékenysége. Mi a garancia arra, hogy az afgánok a saját életüket fogják kockáztatni egy idegen nagyhatalomért, amely magára hagyta őket a tálibokkal szembeni harcban? Az American Enterprise Institute kutatója, Fred Kagan szerint az amerikai terrorelhárítás nem fog tudni érdemben szembeszállni az Al-Kaidával több száz kilométer távolságból, pakisztáni területről.
Biden a csapatok kivonásával egyúttal az afganisztáni nőket is magukra hagyja. Nemrég egy videokonferencián hangzott el, amelyen a kabuli kormány néhány tagja is részt vett, hogy az amerikai csapatok kivonása akár két évtizeddel is hátráltathatja az afganisztáni nők előrelépési lehetőségeit. Ha a tálibok visszaveszik az irányítást az ország egy része felett, az az ott élők számára azt jelenti, hogy visszatérnek az amerikai megszállás előtti állapotok. A nők nem vehetnek részt a közéletben, a lányok nem járhatnak iskolába: akik megszegik ezeket a szabályokra, azokat pedig börtönbe zárhatják. A Biden-adminisztráció ezt pontosan tudja. 2001-ben még 900 ezer gyerek járt csak iskolába Afganisztánban, többségük fiú volt. Mára ez a szám 9,2 millióra növekedett, közülük 3,7 millió lány van.
A csapatok kivonásával a Biden-adminisztráció egyetlen eszköze a szankció maradt. A tálibokat azonban nem érdekli, hogy nemzetközileg elismerik-e a kormányukat, csak az, hogy betartassák az iszlám törvényeket, bármi áron.
Az Egyesült Államok tíz éve egy kilátástalan dilemma előtt áll: folytassa a harcot a tálibokkal, és ezzel beleragadjon egy patthelyzetbe, vagy nézze végig a megválasztott kormány összeomlását Kabulban. Trump igyekezett véget vetni az afgán belháborúnak, de nem jött össze neki. Már csak az a kérdés, Biden megértette-e, hogy a döntése a harc feladását jelenti.
(Kiemelt képünk illusztráció, Bagrami Légibázis, 168 archív)
