A visszaváltási rendszer egyik legnagyobb buktatójára derült fény

Hiába próbál az Európai Unió mindent megtenni az újrahasznosítható csomagolások begyűjtéséért, és az újrahasználatért, a nemzeti szabályozási keretek miatt ez nehézségekbe ütközik.

2024. augusztus 14., 12:24

Szerző:

A visszaváltási rendszer egyik legnagyobb buktatójára derült fény

Ugyan a fél éves átmeneti időszak kifutásával már több mint egy hónapja éles az visszaváltási rendszer Magyarországon is, nem minden piaci szereplő éli meg teljesen pozitívan a változásokat. Az Economx egy magyar kisvállalkozás, R-Water vezetőjétől,  Nagy Ervin tulajdonostól érdeklődött a rendszer működésével kapcsolatban.

A visszaváltási rendszer egy családi vállalkozás szemével

A fél éves átmeneti időszak kifutásával július 1-jén élesben elrajtolt DRS-rendszer (DRS – deposit refund system) kapcsán rendszerint a nagyvállalatok, a szakmai szervezetek vagy a visszaváltás struktúráját kialakító és annak működését felügyelő MOHU szólal meg, ezért is érdekes, hogyan éli meg a változásokat egy magyar családi vállalkozás.

Az R-Waternél, amely egy akasztói szódásüzemből az egyik legismertebb magyar sport- és vitaminital-gyártóvá fejlődött, a témában Nagy Ervin cégvezető, tulajdonos úgy nyilatkozott, hogy vállalkozásuk igyekszik figyelni a környezetre, csomagolásai 100 százalékban újrahasznosíthatók. Korábban piaci cégek foglalkoztak azzal, hogy elszállítsák a hozzájuk hasonló gyártók hulladékát, ám a hulladékkezelést Magyarországon ma már a MOL leányvállalata, a MOHU végzi, megszabva a DRS feltételeit. A rendszer működése ugyanakkor Nagy Ervin szerint egyelőre nem éppen makulátlan.

„A környezetre káros anyagok újrahasznosításával teljesen egyetértünk. A megvalósítás a fővárosban és vonzáskörzetében célszerűen működik, a mi környékünkön viszont távolról sem tökéletes. Tőlünk korábban erre szakosodott cégek vitték el a gyártásból származó fém, papír, műanyag-hulladékot, most viszont csak a Mohuval szerződött partnereknek van erre lehetősége. Ilyen cégből egyelőre vidéken nagyon kevés van, nem sokan tudtak megállapodni a Mohuval”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak


– mondta az akasztói vállalkozó. Kifejtette, hogy tőlük például csak nagyon messze működnek ilyen vállalkozások, úgyhogy „most interregnum állapot van”, remélik, ez idővel rendeződik.

„Mi egyelőre óriási gyűjtőkben próbáljuk tárolni a gyártási szemetünket” – tette hozzá Nagy Ervin, aki további problémának látja, hogy az Európai Unió ugyan sokat próbál tenni az újrahasznosítható csomagolások begyűjtéséért, és az újrahasználatért, de szétszabdalt nemzeti szabályozási keretek nagy buktatókat hordoznak magukban.

Mindenki másképp csinálja

De kinek jó ez?

Az R-Water tulajdonosa szerint egységes európai visszagyűjtési és újrahasználati rendszert kell kidolgozni. Kitért arra, hogy két éve a szlovákok bevezették a saját betétíjas rendszerüket, idén mi jöttünk ki a románokkal, 2025. január 1-től pedig az osztrákok a csehekkel – mindenki egyedi részszabályozással.

„A németeknél például speciális tintával készítik a vonalkódot, amit egyedül az ottani automaták tudnak kezelni, így mi oda csak akkor tudunk szállítani, ha Lengyelországban gyártatunk címkét”

– hozott egy gyakorlati példát a vállalkozó.

„Mindez az összes gyártóra visszaüt, aki külföldre is szállít, hiszen minden nemzeti jogszabály más követelményt támaszt” – húzta alá.

A gyártóknál a régi csomagolású termékekből keletkezik nagy adag hulladék, hiszen fél év türelmi idő esetenként nem elegendő a régi készlet kiárusítására. Óriási pluszköltség az új csomagolás, ráadásul minden célországba más címkét kell gyártatni.

„A regisztrációs költségek miatt lesz olyan partner, aki bizonyos termékekből nem rendel többé, mert nem éri meg neki, ez pedig a gyártó bevételét csökkenti – ami további költségnövekedést generál” – magyarázta Nagy Ervin.

Szerinte ez így szinte senkinek sem jó. Biztos benne, idővel az uniós vezetők is rájönnek, hogy egységesíteni kell a csomagolások visszaváltásának és újrahasznosításának feltételeit.

A visszaváltási rendszer nem tudja elérni az egyik legfontosabb célját


A hulladékkörforgásban az is fontos szempont, hogy milyen hosszú az egyes csomagolások életciklusa, ami jelenleg minden újrahasznosítási kör alkalmával csökken. A ma ismert műanyagok és újragyártási eljárások ugyanis véges számú ciklust engednek.

„Az a cél, hogy italcsomagolásból italcsomagolás készüljön, ma még nem elérhető. Majd az lesz, mert a szakemberek dolgoznak rajta gőzerővel, de addig is a rendeleteket kell a fizikai törvényszerűségekhez igazítani, fordítva ez nem működik” – összegezte Nagy Ervin.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MOHU)

A rovat további cikkei