Olyan dolog derült ki a betétdíjas visszaváltási rendszerről, amiről keveset beszélnek

A betétdíjas visszaváltási rendszer nem épül be az inflációs számokba, mutatjuk, hogy miért.

2024. augusztus 9., 12:20

Szerző:

Tavaly júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal nőttek – derült ki a KSH csütörtökön érkező inflációs jelentéséből. Ezzel a mutató fél év után ismét, idén először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célsávja fölé kúszott – írta meg az Economx. A betétdíjas visszaváltási rendszer nem épül be az inflációs számításokba.

Egekben az infláció

„Bár a 4,1 százalékos pénzromlás messze nem tragikus, de a régiós országok között (eltekintve Romániától) magasnak számít, így az látszik, hogy az inflációra még mindig kell figyelni  – világított rá lapnak küldött elemzésében Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A várakozásoknak megfelelően az üzemanyagok árváltozása havi alapon felfelé húzta az inflációt, erre mutatott rá Árokszállási Zoltán is, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. Emellett jelentős a szolgáltatások éves áremelkedése is (9,1 százalék), bár mérséklődött az előző havi 9,7 százalékhoz képest.

„Az élelmiszerinfláció tekintetében a kötelező akciózás megszűnésével nagyobb áremelkedést tapasztaltunk, mint amire számítottunk, de további drámai emelkedést nem tartunk valószínűnek az év hátralévő részében”

– mondta Árokszállási Zoltán. Megjegyezte, hogy az élelmiszerárak jelentős emelkedése ellen szól, hogy az ENSZ világélelmiszer-árindexe az év első hónapjaiban némi emelkedést mutatott, de az utóbbi hónapokban megállt.

Ha az elmúlt két évet nézzük, akkor az élelmiszerinfláció jelentős volt, 2022-ben közel 28 százalék, 2023-ban pedig hozzávetőleg 24 százalék. 

Ez összességében több mint 50 százalékos emelkedést jelent a 2021-es szinthez képest.

Az idei évben azonban már jóval alacsonyabb az élelmiszerek drágulása. Az MBH Elemzési Centrum nem számít arra, hogy a korábbi magas ütemek visszatérnének.

A betétdíjak nem jelennek meg az inflációban

Árokszállási Zoltán szerint a headline infláció a következő hónapokban újra 4 százalék alá csökkenhet, de az év végére 4,3-4,5 százalék körüli értékekre emelkedhet az év eleji alacsony bázisra ráépülő áremelkedések miatt.

A jövő évben újra csökkenésre számítanak, és az éves átlagos infláció 3,5 százalék körül alakulhat. A szakértőt arról is kérdezte a lap, hogy a kötelező visszaváltási rendszer miatt fizetendő betétdíjak hogyan befolyásolhatják az inflációs számokat.

„A betéti rendszer az európai statisztikai ajánlásoknak megfelelően nem épül be az inflációs számításokba, ugyanakkor közgazdaságilag valóban van árfelhajtó hatása. Persze ha az emberek maradéktalanul visszaváltják a palackokat, akkor ezt a pluszköltséget visszakapják, ezért sem szerepel a KSH statisztikáiban” – mutatott rá Árokszállási Zoltán, ugyanakkor megjegyezte, hogy biztos lesznek olyanok, akik nem váltják vissza.

A KSH kommunikációja szerint alacsony visszaváltási arány esetén ezt a gyakorlatot átgondolhatják. A szakértő szerint ez az áremelkedés hozzávetőleg 0,2 százalékpontot adhatna hozzá az inflációhoz, ha beleszámítana.

A visszaváltást hátráltatja, hogy a rendszer kezdeti szakaszában van, amikor a fogyasztóknak új szokások kialakításával kell alkalmazkodniuk az újdonsághoz, illetve a rendszernek ki kell még nőnie a gyerekbetegségeket, hogy hiba nélkül működjön.

(Kép forrása: MOHU)