A vártnál nagyobb mértékű áremelést hoz az új betétdíjas rendszer
Az élelmiszergyártók plusz költségei és a kereskedők plusz költségei is beépülhetnek az árba.
A 24.hu egybegyűjtötte, hogy a gyártóknak és a kereskedőknek milyen pluszköltségekkel szükséges számolniuk a kötelező kötelező visszaváltási rendszer (DRS) bevezetése után. A gyártók amiatt bírálják a MOL MOHU-t és az energiahivatalt, hogy a díjak költségszerkezete nem átlátható, így akár „hasraütésszerűen” dönthetnek arról, mennyit fizettetnek meg velük.
Az idén januártól országosan bevezették a kötelező visszaváltási rendszert, vagyis a DRS-t (Deposit Refund System). A betétdíjas termékek körébe a belföldön forgalomba hozott 0,1 – 3 literes űrtartalmú italcsomagolások – műanyag és üvegpalackok, fém italos dobozok – tartoznak. A rendelkezés nyomán a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert forgalmazó üzleteknek kötelező lesz visszaváltó automatát üzemeltetni, országosan mintegy 5–6 ezer darab automata telepítése várható. A kisebb üzletekben a tervek szerint a kézi visszavételt is lehetővé teszik majd.
A DRS-rendszer működtetését és a visszaváltó automatákat a Mol Nyrt. leányvállalata, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-t biztosítja, annak nyomán, hogy tavaly a magyar állam 35 évre koncesszióba adta a hazai hulladékpiac nagy részét az olajvállalat számára.
Jelen állás szerint a nagyobb boltokban már megkezdődött a begyűjtéséhez szükséges visszaváltó automaták telepítése, ezek azonban egyelőre üresek.
A DRS-rendszer ugyanis hivatalosan csak július 1-től fog elstartolni,
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. október 5., 07:37
Január elsejétől Magyarországon is elindul a kötelező visszaváltási rendszer – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) kommunikációs főosztálya szerdán.
Gazdaság
2023. július 28., 18:56
Mintegy 1500 arra kötelezett és jó néhány további önként jelentkező üzlet alkotja majd a jövő év első napján induló kötelező visszaváltási rendszert. Addigra több ezer visszaváltó automatát kell telepíteni a fém-, az üveg- és az italcsomagolások számára. Az utóbbiak közül a tejtermékek dobozai kivételek.
Itthon
2023. október 28., 16:15
Új korszak köszönt be a januártól, érkezik a kötelező visszaváltási rendszer, vagyis 2024. első napjától visszaválthatóvá válnak a Magyarországon forgalomba kerülő fém, műanyag és üveg italcsomagolások. Tíz gyakran ismételt kérdésre kerestük a választ.
mivel az élelmiszer-gyártók féléves felkészülési időszakot kaptak arra, hogy a megfelelő kóddal és logóval lássák el a visszaváltandó csomagolásokat. A tervek szerint áprilisban érkeznek az üzletekbe az újonnan gyártott betétdíjas palackok, júliustól pedig kötelezően csak ilyenekben lehet kiszállítani az árut. Az új italcsomagolások megvásárlásakor a termék árán felül 50 forint visszaváltási díjat kell megfizetnie a fogyasztóknak. Ezt utalvány formájában visszakaphatják, amennyiben épségben visszaviszik a palackot a visszaváltó helyre.
A termékek plusz 50 forintnál jóval többe kerülnek majd
A fogyasztók által közvetlenül érzékelhető betétdíjat elvileg nem költségalapon határozták meg – írja a lap. Ezzel az üzemeltető arra igyekszik motiválni a vevőket, hogy visszavigyék a palackokat, dobozokat, üvegeket.
A köztudatban az terjedt el, hogy a termékekért 50 forintot kell pluszban megfizetni, amit aztán visszakapunk. Ez azonban nem a teljes igazság. Az italcsomagolásokat használó gyártócégeknek csatlakozási díjat kell fizetniük a jelenlegi szabályok szerint 5 éven keresztül, ebből finanszírozza majd a MOHU utólag a visszaváltó-automaták összességében több mint 50 milliárd forintos értékű beszerzését. Ez a díj csomagolóeszköz-típustól függően darabonként 1-8 forintos pluszköltséget ró a gyártókra – kalkulált a 24.hu-nak Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) szakmai titkára.
Ezen felül a gyártóknak meg kell fizetniük a szolgáltatási díjat, amelyből a MOHU a hulladékgyűjtést-, válogatást- és hasznosítást finanszírozza. Ez a díj fillérre megegyezik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) díjjal, amelyet a kötelező visszaváltási rendszerben nem érintett vállalatok is megfizetnek. Ez az összeg darabonként 10-20 forint között lehet majd, attól függően, milyen a csomagolás típusa. Ezeket az 50 forintos betétdíjon felüli tételeket a gyártók előbb-utóbb beépítik a termékek árába, amennyiben a kiskereskedők elfogadják ezt, de legalábbis törekedni fognak erre – fűzte hozzá.
A DRS-rendszer költségeit úgy tudjuk megbecsülni, hogy a kibocsátott csomagolási hulladékok mennyiségét felszorozzuk a rendeletben meghatározott csatlakozási és szolgáltatási díjak összegével. A nyilvános adatok szerint ez körülbelül 25 milliárd forint lesz egész évre. Viszonyítási alapként: a visszaváltási díj bevezetése előtt ugyanezen csomagolásokra befizetendő környezetvédelmi termékdíj körülbelül 6 milliárd forint volt.
Az emelkedés tehát több, mint négyszeres – figyelmeztette a 24.hu-t Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) ügyvezető igazgatója.
A kereskedők sem ússzák meg a plusz költségeket
A MOHU egységesen határozta meg a visszaváltási rendszert üzemeltetők – vagyis a kereskedők – számára fizetett úgynevezett kezelési díjat. Ennek összege,
gépi üzemeltetési hely esetén: 7,5 forint + áfa / palack,
kézi visszaváltási hely esetén: 5 forint + áfa / palack.
Ennek alapján a koncessziós társaság darabdíjat fog fizetni az üzemeltetőknek minden visszavett palack után, hogy az automaták üzemeltetési költségéhez hozzájáruljon. Hiszen az automata egyebek közt helyet igényel, áramot fogyaszt, a bolti dolgozóknak foglalkozniuk kell azzal, hogy a megtelt tartályokat, zsákokat rendszeresen cseréljék, a gépet és környezetét takarítsák, továbbá legyen papír a gépben, működjön a nyomtatás.
Az ellentételezésére kínált palackonkénti 7,5 forintot azonban a kereskedelmi érdekképviseletek az egyeztetések során kevesellték, mert úgy számoltak, hogy az üzemeltetés bekerülési költsége ennek a dupláját teheti ki. Lényegében kevesebbet fognak kapni a MOHU-tól a gépek gondozásáért, mint amennyit szerettek volna.
Ez elméletileg arra fogja ösztönözni őket, hogy „igazítsanak az árrésen”, vagyis a pluszköltségeket valamilyen módon érvényesítsék a fogyasztói árakban is
– jelentette ki Nagy Miklós.
A kézi visszaváltás kapcsán jelenleg is egyeztetéseket folytat a Mol-leánycéggel a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ). Ennek lényege, hogy a 400 négyzetméternél kisebb boltok nem kötelezettek automaták telepítésére, ugyanakkor a tervek alapján országosan több ezer olyan pont jöhet létre, amelyekben – a régi üvegvisszaváltási rendszerhez hasonlóan – manuálisan gyűjtik be az italcsomagolást. A gyártóknak és elvben az uniós vállalások nyomán a MOHU-nak, hogy a fogyasztók a lehető legközelebbi pontra vihessék vissza a sértetlen palackokat.
Jelenleg az MNKSZ „alkudozik” a MOHU-val, hogy a kereskedelmi KKV-k egy szakmailag is vállalható feltételrendszer mentén végezhessék a manuális visszagyűjtést. Úgy gondoljuk, hogy a MOHU által kőbe vésett 5 forint/palackos kezelési díj nem korrekt összeg ahhoz, hogy egy kisboltos is vállalni tudja a manuális visszaváltással járó terheket – mondta Neubauer Katalin, főtitkár.
A szervezetnél úgy számolnak, hogy a kézi visszaváltás működtetése a gépinél is drágább lehet. Szükséges lesz plusz munkaerőt alkalmazni, és higiéniai szempontból is igen nehéz feladat, hogy az italpalackokat az élelmiszer-biztonsági szabványoknak megfelelően kezeljék. Ezért az MNKSZ azt kéri a MOHU-tól, hogy a manuális rendszer esetén a kezelési díjat legalább 10 forint/palackra emelje. Úgy látják, hogyha ez nem történik meg, akkor a tevékenység jövedelmezősége teljesen mínuszos lesz, így aligha lesz olyan kisboltos, aki vállalja majd a rendszer kiépítését.
A MOL MOHU a 24.hu-nak megküldött válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy az EPR-, és DRS díjakat az Energiaügyi Minisztérium határozza meg. A díjak számítása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) feladata, amely részletes módszertan alkalmazása mentén tesz díjjavaslatot a minisztériumnak, amely a belföldön forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségére vetítve ezen fajlagos díjakat kihirdeti (ft vagy db/kg). A DRS csatlakozási díjak a 2023. december 31-ig letelepített automaták bekerülési értékének arányában lettek megállapítva, és ezen úgynevezett kezdeti beruházási költség öt év alatti megtérítésére szolgálnak. A szolgáltatási díj kiszámítása pedig az adott rendszer üzemeltetéséhez szükséges költségelemek összességén alapul. Ezen költségelemek magukba foglalják az automaták üzemeltetési és amortizációs költségét, a logisztikai és a hulladék-előkezelési, például válogatási műveletek költségét, az informatikai és egyéb központi költségeket, valamint egyik legnagyobb költségtételként a visszaváltó pontoknak fizetett kezelési díjakat.
A gyártók és forgalmazók számára a módszertan ismert (az ehhez kapcsolódó dokumentum itt érhető el), továbbá az energiaügyi miniszter által működtetett Díjtanács intézménye áll rendelkezésére, ahol a DRS jogszabály 36. §-a szerint tudják támogatni a díjmeghatározást – írták a koncessziós társaságtól.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: DANTE FERNANDEZ / AFP)
