Veszély! Így húzzák le a magyar netezőket: tarol a legújabb trükk
2013-ban ismét igazolódott, hogy a számítógépes, internetes bűnözés továbbra is virágzik, és az online bűnözők fenyegetései továbbra is részesei a vállalatok és a fogyasztók mindennapi életének. Tavaly a nyolc legnagyobb adatszivárgási eset mindegyikében (világszerte) több mint tízmillió felhasználó adatai kerültek illetéktelen kezekbe, és a célzott támadások száma is növekedett. Pedig 2012-ben csak egy ilyen mértékű incidens történt, 2011-ben pedig mindössze öt hasonló méretű adatszivárgási eset volt
Nincs jó hírünk: 2014-ben sem állnak le a kiberbűnözők, sőt, egyre trükkösebb módszerekkel utaznak a pénzünkre. Az online fenyegetések továbbra is részesei mindennapi életünknek – csak az a kérdés, hogy észrevesszük-e őket adta hírül a Pénzcentrum.hu.
2011-ben 232 millió felhasználói azonosítót szereztek meg, 2013-ban ez a szám már a duplájára emelkedett, így 552 millió hitelkártyaadat, születési dátum, személyazonosító, lakcím, egészségügyi adat, telefonszám, pénzügyi információ, emailcím, bejelentkezési név, jelszó és egyéb személyes adat került az internetes bűnözők markába.
A felmérések azt mutatják, hogy meglehetősen könnyelműen vesszük Magyarországon az online biztonság kérdését, a tudatosság rendkívül alacsony, a tájékoztatásban, nevelésben sok még a tennivaló – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak György László, az információs adatvédelemmel foglalkozó Symantec magyarországi képviseletének ügyvezetője.
Uniós felmérések szerint a magyar számítógép-használók mindössze 30 százaléka használ valamilyen vírusvédelmi programot (más EU-tagállamokban jóval magasabb ez az arány, Dániában például 73%), de tízből négyen azt is bevallották, hogy ők bizony semmilyen védelmet nem telepítettek. Szintén ijesztő, hogy a magyarok fele simán megnyit ismeretlen levélből származó mellékletet – márpedig ez a módszer közismerten a számítógépes kártevők egyik alapeszköze.
A hazai kisvállalkozások is nagyon keveset költenek a szoftveres biztonságra, ez pedig azok számára is veszélyes lehet, akik a vállalkozásokkal online kapcsolatban állnak, például webshopjaikban vásárolnak. Gondoljuk tehát át, mennyire lehet biztonságos egy ismeretlen, kis cég netes vásárlási felülete, pénzt csak megbízható (banki) felületekről utaljunk, fizessünk.
A szakértő szerint arra lehet számítani, hogy megnő a magyar felhasználók elleni támadások száma. Sokan fognak találkozni például az úgynevezett ransomware vagy ransoncrypt támadásokkal: ezek a zsarolóprogramok a gépünkbe jutva titkosítanak egyes fájlokat, adatokat (például családi fotókat, videókat, fontos iskolai, munkahelyi dokumentumokat), a titkosítás feloldásáért cserébe pedig pénzt kérnek.
