Sokkoló dolog derült ki a TikTok-ról

Az NMHH kérdőíves felmérések és interjúk alapján vizsgálta, hogy mennyire befolyásolják a TikTok-tartalmak a 13-25 éves fiatalokat, valamint arra keresték a választ, hogy azok, akik gyakran görgetik a platformot mennyire képesek a  kritikus gondolkodásra és az álhírek felismerésére a közösségi médiában. A társaság közleményének tanúsága szerint sokkoló eredmények születettek. 

Rengeteg idő elmegy tiktokozásra 

A kutatás során megállapították, hogy a  válaszadók körében a YouTube-függés csaknem kétszer olyan erős, mint a Facebook-függés, míg a TikTokot viszonylag kevesen tartották nélkülözhetetlennek. Ugyanakkor mégis ez utóbbi veszi el a legtöbb időt a válaszadók mindennapjaiból, a legtöbben napi két óránál is többet eltöltenek rajta. 

A tanulmány szerint kétszer annyi nő használja a TikTokot, és másfélszer annyi nő napi két óránál többet, mint amennyi férfi.

Az álhírek

A kutatás az álhírfelismerési képességet is vizsgálta a fiatalok körében, a válaszadók önbevallása szerint úgy ellenőriz egy-egy TikTok-videóban látott állítást, hogy a teljes történetet elolvassa, és más forrásban is utánanéz az abban szereplő információnak. A résztvevőknek konkrét, a TikTokon terjedő, valós vagy hamis információkat tartalmazó videókról kellett megállapítaniuk, hogy azok manipuláltak vagy valósak. A kutatás során nem vált egyértelművé, hogy a fiatalok a politikai vagy a tudományos tematikájú hamis videókat ismerik-e fel könnyebben, ami azt sugallja, hogy a videók valóságtartalmának megítélésében más tényezők is szerepet játszanak: például a posztoló profiljának ismertsége, hitelessége, valamint a fiatalok előzetes ismeretei és tapasztalatai a bemutatott konkrét téma kapcsán. Egy politikusról szóló hamis videó esetén például fontos, mennyire ismerik a válaszadók az adott politikust és szokásait, nézeteit, míg a tudományos érdekességeket bemutató videóknál meghatározó lehet például, hogy mennyire vannak tisztában a fizika törvényeivel. A kutatás eredményei szerint a fiatalok álhírfelismerési képessége összefügg szüleik iskolai végzettségével is: általánosságban minél magasabb volt a gondviselők iskolázottsága, a vizsgált fiatalok annál jobban felismerték az álhíreket, és annál hatékonyabban ellenőrizték az információkat.

A TikTokon megjelenő, vásárlásra ösztönző tartalmak kapcsán a válaszadók több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy nem vásárolt terméket ezek hatására, vagyis a fiatalok jelentős része nem érzi magát közvetlenül kitettnek ezen marketingcélú tartalmaknak. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a megkérdezett fiatalok túlnyomó részének feltételezhetően nincs saját jövedelme, amelyet szabadon elkölthetne. Úgy fogalmaztak, hogy a TikTok megítélése többdimenziós és ellentmondásos: a kutatás során készített interjúk alapján népszerű a fiatalok körében, mert egyszerűen böngészhetnek rajta rövid, gyorsan fogyasztható videókat, sokan közülük ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a platform okozta függőség, figyelemzavar és időveszteség, a nem mindig megbízható információk, valamint a túlzott ingeráradat miatt.

Az oktatás szerepe 

A tanulmány eredményei is rámutatnak a médiaműveltség és a kritikai gondolkodás fejlesztésének jelentőségére, valamint arra, mennyire fontos a fiatalokat időben megismertetni a közösségi média működésével és felvértezni a megfelelő digitális készségekkel, például a valótlan tartalmak kiszűrése érdekében. Ebben a jó szülői mintaadáson túl a közoktatásnak is fontos szerepe lehet, az NMHH ezért rendszeresen szervez a témában workshopokat és képzéseket, szülőknek és tanároknak egyaránt. 

(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Shutterstock)