17 víztározó építését tervezi az kormány – kérdés, hogy elég lesz-e

Idén nyáron a klímaváltozás ránk csapta az ajtót, és itt is maradt. Az évszázados aszály nemcsak azt mutatta meg, hogy mennyire sebezhető a Kárpát-medence, de azt is, hogyha nem cselekszünk azonnal, akkor az idei szárazság semmiségnek fog tűnni pár év múlva. Bár a minisztérium jelenleg 17 víztározó építését tervezi, kérdéses, hogy mire lesz ez elég. Vízügyi körképünket olvashatják.

2022. szeptember 29., 16:33

Szerző:

1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik. A vízgyűjtőkön már 2021 is szárazabb volt az átlagosnál, 2022 első hét hónapja növelte ezt a hiányt – írtuk még augusztus eleji cikkünkben az Országos Vízügyi Főigazgatóság közlése alapján.

Bár az időjárás azóta csapadékosabbra fordult (korántsem pótolva az elmaradt mennyiséget), az azóta lehullott csapadék már nem segít a kiégett termésen vagy épp a kiszáradt tavakon, a teljes ökoszisztémáról már nem is beszélve.

Arra viszont „jó volt” a rekordszáraz időjárás, hogy a közvélemény figyelmét ráirányítsa a klímaváltozás hazai hatásaira, megmutassa, hogy a közvélekedéssel szemben igenis komoly vízhiány elé nézünk, ha nem lépünk sürgősen.

Az aszály miatt előtérbe került a honi vízgazdálkodás kérdése is, ezért az Agrárminisztérium mellett megkerestük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), Környezettudományi Intézet (KÖTI) Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpontját (ÖVKI).

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a következő időszak szélsőséges időjárására hogyan lehet a leghatékonyabban felkészülni, hogyan lehet a változó klímának megfelelően átalakítani a gazdálkodást, hogyan óvhatjuk jobban a vízkészletünket, illetve különösen az Alföld esetében milyen megoldásokat javasolnak a talajnedvesség hatékonyabb megtartása terén.

A kiszáradt Vekeri-tó

(A csapadékhiány miatt kiszáradt Vekeri-tó Debrecen közelében 2022. július 4-én. MTI/Czeglédi Zsolt)

A vízmegtartás és -hasznosítás kulcsfontosságú stratégiai kérdés

Magyarország természeti adottságai között nagy biztonsággal előre jelezhető, hogy az életminőség javítását célzó társadalmi fejlődésnek, a multifunkcionális mezőgazdaság- és vidékfejlesztésnek, valamint a környezetvédelemnek egyaránt a víz lesz az egyik meghatározó tényezője, különösen a vízfelhasználás hatékonyságának növelése terén – derül ki a Kutatóközpont részletes tájékoztatásából.

Mint írják: ennek érdekében a talaj vízháztartás-szabályozása megkülönböztetett jelentőségű kulcsfeladata az elkövetkező időszakok mezőgazdasági termelésének. A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog.

A talaj, mint hatalmas potenciális természetes víztározó, képes ezeket a hatásokat tompítani, mérsékelni, de ugyanúgy képes a szélsőséges helyzetek felnagyítására, súlyosbítására is.

Magyarország egyedülálló fekvése a Kárpát-medencében lehetővé teszi a jelenleg átfolyó vizek nagyobb arányú megtartását és hasznosítását. A klímaváltozással felgyorsult folyamatok okán, de attól függetlenül is, az édesvízkészletek felértékelődnek és világszerte egyre inkább stratégiai kérdéssé válnak. A vízgazdálkodás, a vízkészlet hasznosítása stratégiai kérdés, és Magyarországnak felelősséggel kell élnie és gazdálkodnia ezzel a lehetőséggel.

A Kutatóközpont szerint több kutatási irány felvázolható, amelyek az alkalmazkodás lehetőségét vizsgálják, kifejezetten a gyakorlati adaptációra fókuszálva. Mivel az országon belül jó néhány, lényegesen eltérő adottságú terület található, ezért az alkalmazkodásnak is számos formája létezik. Hozzátették: a kérdésben felvetett lehetőségek komplex alkalmazása vezethet a hatékony megoldásokhoz.

H?s?g - K?zel?ti a valaha m?rt legalacsonyabb szintet a Vel

(A Velencei-tó kiszáradt medre Pákozd közelében 2022. július 28-án. A tartós hőség miatt a tó vízállása alig egy centiméterrel magasabb a valaha mért legalacsonyabb szintnél, 63 centiméternél. MTI/Vasvári Tamás)

Öntözni hatékonyan, környezetbarát módon

A Kutatóközpont szerint stratégiai kérdés a megújuló és alternatív energiaforrások alkalmazása, a környezetbarát és víztakarékos technológiai megoldások vizsgálata és adaptálása.

Indokolt a lehetőséghez mért leghatékonyabb öntözőművi fejlesztés, amely biztosíthatja a jelenlegi területeknél lényegesen nagyobb területek öntözhetőségének feltételeit. A klímaváltozás szempontjából külön hangsúlyt kell fektetni a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatások elemzésére, a biotikus és abiotikus stressz kezelésére, a stressztűrés vizsgálatára, a nemesítési lehetőségekre, valamint az ökológiai és ökonómiai hatásokra.

Öntözni okosan is lehet

Az öntözés hatékonyságának és gazdaságosságának növeléséhez járulhat hozzá többek között a víz- és energiatakarékos öntözőberendezések alkalmazása, a szivárgási, a párolgási és a különféle műtárgyaknál bekövetkező vízveszteségek csökkentése, az optimális vízadagolás megvalósítása, a helyben keletkező vízkészletek, mint kiegészítő vízforrások hasznosítása, és nem utolsósorban az, hogy az öntözéssel piacképes árut állítsunk elő – írják.

Elő kell segíteni a korszerű öntözésvezérléssel kapcsolatos kutatásokat (pl. „okos” öntözésvezérlés, vízmérleg szimulációs modellek szerinti üzemeltetés), melyek a precíziós mezőgazdaság további térhódításának (optimális vízadagolás) alapját képezik. Fejleszteni szükséges a termőhelyre alapozott öntözési igény előrejelzését, az öntözés korszerű gépesítését, technológiai fejlesztését és optimalizálását, a termésbiztonság fokozását elősegítő öntözésfejlesztést, a szennyvíziszapok és tisztított szennyvizek mezőgazdasági hasznosítását.

Id?j?r?s - H?s?g - Velencei-t?

(A tartósan magas hőmérséklet, és az idei évben keveset hullott csapadék miatt kiszáradt Velencei tó medre Dinnyés térségében a Velencei-tavi Madárrezervátum melletti partszakaszon. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)

Növelni kell a talaj vízmegtartó képességét

A Kutatóközpont szerint tovább kell fejleszteni az aszályérzékeny területek felmérésének módszertanát. Hozzátették: az agro-ökopotenciál kihasználása érdekében tájhasználati szemléletet kellene bevezetni az aszályra érzékeny területeken, és szélesebb körben kell alkalmazni a talaj vízbefogadó, illetve vízmegtartó képességét javító agrotechnikai módszereket, különös tekintettel a termőhely-specifikus technológiákra.

Nagyobb súlyt kell helyezni ezen belül a megfelelő növényfajok és az aszálytűrő növényfajták érintett területeken való elterjesztésére. Kiemelt szerepe van a talajtípusnak megfelelő, a vízmegtartást és a beszivárgást elősegítő művelési módok elterjedésének. Ez kiindulhat a talaj lazításával vagy éppen a hagyományos művelési módok elhagyásával, no-till, vagyis talajforgatás nélküli rendszerek alkalmazásával. Törekedni kell a talajok művelés utáni mielőbbi zárására és takarására (pl. sorközök mulcsozásával) a párolgási veszteségek csökkentése érdekében.

A vízkészlet-gazdálkodásban és a vízkormányzásban nagy figyelmet kell fordítani minden víztározási lehetőség kiépítésére és kihasználására. A csapadékvíz és a belvíz helyben tartására, folyók vizének visszatartására, kis és közepes víztározók építéséra és a térségi vízátvezetések megteremtésére.

 (A Veszprém megyei Bánd templomtornya 2022. augusztus  elején. Fotó: Bazsó Bálint/168.hu)

Teljesen újra kell gondolni a belvízkezelést

Az elmúlt évtizedek környezeti, társadalmi és gazdasági változásának következtében a belvízkezelés területén újra kell gondolni a feladatok körét és mértékét, valamint a táj- és földhasználat új, az ökológiai és ökonómiai szempontokat egyaránt figyelembe vevő területi szerkezetét is – írják a belvízkezelés kapcsán.

A Kutatóközpont szerint meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi vízrendszerek mennyiben felelnek meg a belvízgazdálkodás céljainak, azok milyen műszaki beavatkozásokat igényelnek, milyen beruházási és üzemeltetési költségekkel járnak, valamint felül kell vizsgálni az állami, önkormányzati és üzemi művek összehangolt fejlesztési, üzemeltetési és fenntartási feladatainak megoldásait és jogi szabályozását.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpontjának célja az öntözéses gazdálkodás bővítéséhez és fejlesztéséhez szükséges tudományos háttér erősítése, különös tekintettel a klímaváltozás hazánkat érintő káros hatásainak mérséklésére. A Kutatóközpont célja a talajok vízraktározó képességének megőrzése és javítása, a környezetbarát öntözéses technológiák alkalmazásának elősegítése, hatékonyságának növelése, a gazdák oktatása a különböző lehetőségek hatékony alkalmazására, a növények vízigényéhez igazodó, hatékony vízfelhasználás támogatása az extrém időjárási feltételek között nagyobb biztonsággal termelhető fajták kiválasztásával.

A kezelés nem elég, vissza is kell tartani a vizet

Az ÖVKI szerint fel kell mérni a vízvisszatartás lehetőségeit. Így többek között el kell végezni a topográfiailag alkalmas területek lehatárolását, az uralkodó talajviszonyok meghatározását, a tulajdonviszonyokat, a gazdálkodók szándékait, illetve vizsgálni kell az ott összegyülekező tárolt víz mennyiségi és minőségi időbeli változását.

És persze meg kell határozni azokat a célokat, amelyek kielégítését elvárjuk az új rendszerektől, így a vízelvezetés, vízvisszatartás, víztározás területein, valamint azt, hogy a visszatartott készleteknek milyen alternatív hasznosítási lehetőségei vannak, például a hal-, rét-, legelő- és gyepgazdálkodás, az energiaültetvények és az öntözés kapcsán.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy nincs minden évben belvízi lefolyás, esetleg több belvízmentes év is követheti egymást, s ilyenkor a megteremtett vízigény biztosításához alternatív vízellátási megoldás szükséges.

Mint hozzátették: a vízvisszatartás területi igénye az adott belvízrendszer adottságainak függvénye, amit egyrészt célszerű az alsóvezérlés oldaláról megközelíteni, másrészt komplex belvíz-veszélyeztetettségi értékelésen kell alapulnia.

„A belvízvisszatartás egyik legsarkalatosabb pontja, hogy a betározott víz térben és időben nem akkor és nem ott lesz jelen, amikor és ahol szükség lesz rá.”
Mez?gazdas?g - Asz?ly

(Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében 2022. július 7-én. MTI/Rosta Tibor)

Nem elég visszatartani, vigyázni is kell rá

Az utóbbi időkben nemcsak a mennyiség, de a minőségi kérdések is előkerültek, nem véletlenül.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy a belvízrendszerek pontszerű és diffúz szennyező forrásainak felderítése és lehetséges lokalizálása, illetve megszüntetése nélkül az összegyülekező és visszatartott vagy tározott vizek minősége kérdéses.

Mélyreható kutatásokat igényel a szennyezések kizárásának, a tározott víz kezelésének és a szükség szerinti vízfrissítés-vízpótlás megoldásának kérdése.

Gondolni kell arra is, hogy nemcsak az elöntött, hanem a környező területeket, tehát a teljes hatásterületet kell vizsgálni talajvíz-emelkedés, talajromlás, esetleges elvizenyősödés szempontjából is.

(A Velencei-tó vízellátási lánca a Zámolyi- és a Pátkai-víztározóból a Császár-víz patak segítségével. 2021 júniusában a Velencei-tó oxigén- és vízszintje lecsökkent és ezzel egyidőben nagyon sok hal elpusztult a tóban. fotó: Dimény András)

17 víztározó épülhet meg

Középtávon az agrotechnológia és az öntözés fejlesztése jelenthet megoldást az aszály okozta nehézségek leküzdésére – közölte érdeklődésünkre az Agrárminisztérium. Mint írják, a magyar gazdálkodók öntözési beruházásainak megvalósulásához idáig csaknem 45 milliárd forint támogatást ítéltek oda az elmúlt 6 évben. 2023-2027 között a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, de emellett ösztönözik az öntözési közösségek létrehozását is. Hozzátették: a hidrológiai ciklus felgyorsulása, az átlagtól való eltérő hidrometeorológiai jelenségek gyakoriságának megnövekedésével, illetve a vízigények növekedésével egyre nagyobb szerepet kap a tározás a vízkészlet-gazdálkodásban, illetve a lefolyás szabályozásában. A folyók, vízfolyások árhullámai ellen való védekezés természetes eszköze a vízvisszatartás. Jelenleg 17 tározó tervezése van folyamatban, amelyek megvalósítása esetén több mint 34 millió m3 víz tározása valósítható meg. Összehasonlításképpen: 2021-ben körülbelül 135 millió köbméter vizet használtak el a gazdálkodók öntözésre az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint.

Lehetőség is van a szennyvízben

Az ÖVKI szerint a szárazföldi, vízi és vizes élőhelyek szerkezetét és működését meghatározó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok céltudatos alkalmazása jó lehetőségeket biztosít szerves és szervetlen tápanyagokkal terhelt, folyékony hulladékok és melléktermékek tápanyagtartalmának visszaforgatására, újrahasznosítására, mely egyúttal a víz különféle célokra történő újrafelhasználását is jelenti, különös tekintettel a mezőgazdasági vízhasznosításra.

Mint írják, a vizes élőhelyek intenzívebb biológiai aktivitása miatt egyes szennyezőanyagokat is képesek ártalmatlanítani, valamint a biológiai produkció számára szükséges és felvehető tápanyagformákká alakítani.

A sivatagosod?s ?s a sz?razs?g elleni k?zdelem vil?gnapja

(A Fancsika II. víztározó kiszáradt medre Debrecen közelében 2015. június 17-én. 1994-ben ezen a napon fogadták el Párizsban a sivatagosodás és szárazság elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót; június 17. a sivatagosodás és a szárazság elleni küzdelem világnapja. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Vagyis az így megfelelően szabályozott körülmények között reális lehetőség kínálkozik mezőgazdasági eredetű szennyvizek, elfolyóvizek, használt termálvizek, hígtrágyák, belvizek, kommunális és ipari eredetű elfolyóvizek hatékony ökológiai kezelésére, újrahasznosítására, visszaforgatására, végeredményben a természeti környezetet kímélő, de ugyanakkor annak természetes folyamatait a társadalom és a környezet számára egyaránt előnyösen felhasználó technológiák kidolgozására.

Kérdésünkre – miszerint az aszállyal leginkább sújtott Alföld esetén milyen megoldásokat javasolnak a gazdáknak a talajnedvesség hatékonyabb megtartása érdekében – azt írták: azokon a területeken, ahol az öntözés műszaki feltételei, illetve az öntözővíz rendelkezésre áll, összegezve az öntözéses gazdálkodás feltételei adottak, technikailag nem jelent problémát az aszálykárok kivédése.

„Ugyanakkor mindez jelenleg csak a magyarországi mezőgazdasági területek mindössze 2-3 százalékán érhető el.”

Az ÖVKI szerint ebből kifolyólag általánosságban a szántóföldi kultúrák termesztése szárazgazdálkodással történik, legfőképp erre kell berendezkednünk. Fontos kiemelni, hogy az adaptáció nem jelent gyors megoldást, fokozatos, szisztematikus és preventív jelleggel, térségi (táji) szemléletben lehet fejlődést elérni. Leghatékonyabb megoldás nem létezik, az előző kérdésekre adott válaszok és megoldások kombinációja, illetve azok területi adaptációja azonban jelentősen segíthet.

(Kiemelt kép: A csapadékhiány miatt kiszáradt Vekeri-tó Debrecen közelében 2022. július 4-én. MTI/Czeglédi Zsolt)

2022. november 25., 09:33

Manipulálta az életet a Nemzetközi Űrállomáson szimuláló kísérlet adatait a japán űrhivatal (JAXA) egy kutatócsoportja – ismerte el az űrügynökség pénteken.