A tudósok megtalálták az „időzített bombát” amely felrobbantja a rákos sejteket

A stratégia úgy működik, hogy „időzített bombát” indít el azokon a sejteken, amelyek a daganathoz kapcsolódó ereket szegélyezik. Ezek az erek szabályozzák a tumorszövethez való hozzáférést, és amíg meg nem nyitják őket, a mesterséges immunsejtek nem tudnak könnyen bejutni a rákba , hogy leküzdjék azt. Az időzített bomba ezeken a sejteken valójában egy „halál” receptor, az úgynevezett Fas (vagy CD95). Ha a megfelelő antitest aktiválja , kiváltja az adott rákos sejt programozott halálát – írja a sciencealert.

A Kaliforniai Egyetem Davis (UCD) és az Indiana Egyetem tudósai azzal érvelnek , hogy a Fas-t egészen a közelmúltig „alulértékelték a rák immunterápiájában”. A mai napig egyetlen Fas- antitest sem jutott be a klinikai vizsgálatokba. A közelmúltban egérmodelleket és emberi sejtvonalakat használó kísérletek során az UCD tudósai végre olyan specifikus antitesteket azonosítottak , amelyek a Fas-receptorokhoz kapcsolva hatékonyan kiváltják az önbecsapódást.

„A receptor megcélzására tett korábbi erőfeszítések sikertelenek voltak. Most azonban, hogy azonosítottuk ezt az epitópot, terápiás út állhat a Fas megcélzásához a daganatokban”– magyarázza Jogender Tushir-Singh immunológus és a tanulmány vezető szerzője. Az antitest, amely ehhez az epitóphoz (a halálreceptor egy specifikus részéhez) kötődik , lényegében a sejt elpusztító kapcsolóját jelenti. Ha ezt az immunellenőrző pontot felfújják, más rákterápiák, például a CAR-T terápia több célponthoz is hozzáférhetnek, amelyek gyakran összetapadnak és elrejtőznek a daganatban. A CAR-T terápia úgy működik, hogy beprogramozza az ember saját fehérvérsejtjeit, az úgynevezett T-sejteket, hogy kötődjenek bizonyos típusú rákos sejtekhez, és megtámadják azokat. Ezek a testre szabott immunsejtek azonban általában nem tudnak túljutni a „bystander” sejteken, amelyekből hiányoznak a felismerhető antigének, amelyeket általában a tumorsejtek célzására használnak. Ennek eredményeként a CAR-T terápiát csak vérrák vagy leukémia kezelésére hagyták jóvá. Nem tud következetes sikert elérni a szolid daganatok ellen.

Az UCD legutóbbi kísérletei során a tudósok két olyan mesterséges antitestet fejlesztettek ki, amelyek „rendkívül hatékonyan” kapcsolódtak a Fas-receptorokhoz, és a kívülálló sejteket önfelrobbanásra késztették. Ez igaz volt a petefészekrák modellekre és sok más, laboratóriumban tesztelt tumorsejtvonalra. A kutatók által kifejlesztett Fas-ligandum a Fas-receptor két kritikus részét tudta bekapcsolni, amelyeket a kutatók szerint tovább kell vizsgálni. Ezek a részek potenciális jövőbeli kábítószer-célpontok lehetnek. Ha a CAR-T sejteket egy napon úgy fejlesztik, hogy ezeket a receptorrészeket a kívülálló sejteken is megcélozzák, a terápia sokkal hatékonyabb lehet a daganatok ellen.

(Kiemelt képünkön: Adenokarcinóma sejtek, illusztráció. Az adenokarcinómák olyan rosszindulatú (rákos) daganatok, amelyek a mirigyek béléséből (hámjából) erednek. Fotó: NEMES LASZLO / SCIENCE PHOTO LIBRA / NLA / Science Photo Library via AFP)