Nem is sejti, mi mindent tanulhat a csigáktól!

A kezdeményező az angol Open University, amely hivatalosan március 30-án, hétfőn indítja be a programot.

A résztvevőnek csupán annyit kell tennie, hogy feljegyzi az általa megfigyelt csiga vagy csigák élőhelyét, színeit, csíkjainak számát és felviszi ezeket az adatokat az Evolution Megalab honlapjára. A rendszer aztán az adatokat összehasonlítja a csiga történelmi adataival. A résztvevők hozzájárulásukért cserébe információkat kapnak arról, hogy országukban vagy szűkebb régiójukban milyen fejlődésen ment keresztül a csiga a múlt században.

A kezdeményezők szerint a csiga háza értékes adatokat tartalmazhat a klímaváltozásról, a ragadozók eltűnéséről.

„Azt akarjuk, hogy a közönség a saját szemével lássa a fejlődést, a résztvevők Darwinnak érezhetik magukat” – nyilatkozta a La Repubblica című olasz lapnak Jennifer Worthington az Open Universitytől. A program ugyanis része a Charles Darwin születése 200. évfordulójára rendezett ünnepségeknek.

A különböző nemzeti szervezetek a természettudományi múzeumok gyűjteményei alapján már digitalizálták a történelmi adataikat. Olaszországban például a 19. század végétől megvannak.

A csíkos csiga csíkjainak és színeinek eredete nem világos. Lehet természetes kiválasztódás és a környezethez való alkalmazkodás gyümölcse. A sötétebb házzal születetteknek több esélyük lehetett túlélésre, mint a világosabbaknak. A természetes kiválasztódásnak nem kedveztek azok a színek, amelyek nem segítették a rejtőzést. Érdekesség, hogy amikor Európa egyes helyeiről eltűntek a rigók, a csigák fő ellenségei, feleslegessé vált a mimetizálás és eltűntek a színkülönbségek. A megfigyelések eredményeit 2010-ben egy rangos nemzetközi folyóiratban jelentetik meg.