Ezen a területen az Európai Unió élbolyába tartozunk

Az Európai Unió többi országához képest Magyarország nagyot lépett előre az internethasználók aránya kapcsán. Javítani persze lenne mit: az idősebbek még mindig kevéssé használják ki az internet adta lehetőségeket.

2024. szeptember 19., 11:54

Szerző:

Ezen a területen az Európai Unió élbolyába tartozunk

Az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt az internethasználók aránya Magyarországon, mint az Európai Unió többi országában, így hazánk a webhasználat terén nagyot lépett előre – derült ki az NMHH kutatásából, amit az Economx szemlézett.

Bár az Európai Unió komoly összegeket fordít a gyors adatátvitelű vezetékes és mobilnetes hálózatok kiépítésére és a minőségi internetelérés biztosítására, az elemzés szerint az, hogy hányan és mennyit interneteznek egy adott országban, kevésbé függ össze a rendelkezésre álló infrastruktúrával – egyebek között ez derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányából, amely huszonöt uniós ország 2023-as internethasználati statisztikáit elemezte.

A 2023-as adatok szerint a huszonöt vizsgált ország közül hazánk az üvegszálas infrastruktúrával a tizenkettedik legjobban ellátott ország, miközben a 16–74 éves lakosság 88 százaléka használja napi szinten az internetet, amivel a ranglista tizedik helyét nyertük el. Ugyanebben az évben Ausztria csupán 84 százalékos eredményt ért el, amivel a tizenhatodik helyre került. Az internethasználók arányát tekintve tehát nemcsak beértük, de meg is előztük a nemzetek közötti összehasonlításban örök példaképként elénk állított nyugati szomszédunkat.

A viszonylag kedvező 2023-as magyar helyezés elsősorban annak köszönhető, hogy hazánkban az elmúlt tíz évben gyorsabban bővült az internethasználók tábora, mint más országokban: 2015-ben például a 16–74 évesek körében mért 63 százalékos arány még csak a tizennegyedik helyre volt elég, Ausztria pedig még bőven előttünk járt, hiszen náluk ekkor már elérte a 68 százalékot a napi internethasználók aránya.

Az abszolút élbolyt képező északi országokban, Dániában és Svédországban már 95 százalék felett jár, az első helyezett Hollandiában pedig csaknem 98 százalék a napi rendszerességgel internetezők aránya.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Ez azt mutatja, hogy hazánknak is van lehetősége a további fejlődésre. Az előrelépés kulcsa az idősebb korosztályok kezében van: miközben az említett skandináv országokban az 55 és 74 év közöttiek több mint 90 százaléka internetezik, Magyarországon csupán 71 százalékuk. 

Ezért lehet lassú az internet nyáron

A wifi routerek is rosszul viselik a kánikulát, aminek a lelassult internet lehet az egyik legfeltűnőbb jele – írja a Femina a The Sun cikkét idézve. Az angol napilap szakértője, Sabrina Hoque magyarázata szerint bár a mobilokban és a routerekben van beépített hűtőrendszer, néhány dologgal sokkal lehet tenni a jobb működésük érdekében. Érdemes a wifi routert a lakás leghűvösebb szobájában tartani, és ott is olyan helyre tenni, ahol nem éri közvetlen napfény. 

„Általános szabály, hogy a közvetlen napsugarak káros hatással lehetnek az elektromos eszközökre” – fogalmazott a szakértő. Szintén érdemes figyelni arra, hogy ne legyen túl sok berendezési tárgy a router körül, mert ez nem tesz jót a jelnek. Ez meleg időben fokozottan igaz: „Az elektromos eszközök hűtéséhez fontos a jó szellőzés. Ez azt jelenti, hogy szükségük van térre, hogy a meleg levegő megfelelően távozhasson belőlük. Ha a router túl sok tárggyal van körülvéve, könnyen túlmelegedhet” – mondta Hoque.

További részletek itt.

(Kiemelt kép: Az Európai Unió zászlói az Európai Bizottság épülete előtt Brüsszelben, 2021. július 6-án. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu/AFP)

A rovat további cikkei