Luxemburg, a televíziós nagyhatalom
Különösen hangzik, de a parányi ország a rádiózás és televíziózás európai úttörője. A középkorúak még bizonyára emlékeznek, hogy a 60-as és 70-es években vasárnaponként fülünket a Pacsirta hangszórójára tapasztva hallgattuk a „Radio Luxembourg”-on hol jobban, hol kevésbé hallható világslágereket. Nos, az RTL, amely Európa legnagyobb műsorszóró társasága, a nagyhercegségben alakult, mint ahogyan azt a rövidítés harmadik betűje sejtetni engedi.
Talán kevesen tudják azonban, hogy az RTL nem az akkor mintegy 200 ezres helyi lakosság igényeinek kielégítésére létesült, hanem elsősorban Angliába sugárzott. Az ottani médiatörvény ugyanis nem engedélyezte egy második adó létesítését. A törvényt egyszerűen kijátszva, a BBC konkurenciáját Luxemburgban alapították.
És ha a fentiek nem lenne elég bizonyíték a luxemburgi vezető szerepre, ezt bebiztosítandó, itt, a piciny Betzdorfi kastélyban kezdte meg működését az 1985-ben alakult Société Européenne des Satellites. Az SES az ASTRA műholdakat üzemelteti, és ezzel az öreg kontinensen szinte egyeduralkodó.
Miért pont Betzdorf?
A kis kelet-luxemburgi falu kastélya a jelenlegi nagyherceg, Henrik szülőhelye. 1964-ig itt élt édesapja, János herceg, valamint annak népes családja, majd nagyhercegként a mindenkori uralkodók bergi palotájába költözött. A kicsiny kastély előbb öregek otthona, majd cserkészek találkozóhelye lett, míg nem az éppen megalakult SES 1986-ban megvásárolta és azóta is folyamatosan bővíti itt központját.
A XXI. század küszöbén már nem csak a fekete-fehér készülékek merültek feledésbe, a boltokban mutatóba sem maradt a képcsöves példányokból. A néhány elérhető csatorna helyett 100 feletti azok száma, amely ma egy-egy háztartásban nézhető. A képek nem kábeleken, hanem egyenesen az űrből érkeznek. Hamarosan az analóg televíziózás is a múlté, felváltja őt a digitális rendszer, és még idén kapható lesz Magyarországon is a 3-dimenziós TV. Addig is egyre több adás élvezhető már HD-ben, és ezzel a gyártók is igyekeznek lépést tartani. A nézők azonban a legritkább esetben tudják, hogy a technikai háttér jelentős részét Luxemburgból, a félmilliós miniállamból biztosítják.
ASTRA műholdak a Föld körül
Ferdinand Kayser, az SES ASTRA elnök-vezérigazgatója szerencsés ember. Cége nem hogy nem érezte meg a világgazdasági válságot, de folyamatosan növekszik. 2009-ben 125 millió háztartásba sugároztak Európában és Észak-Afrikában, 3 millióval többe, mint egy évvel korábban. Egyik húzóágazatuk a HD televíziózás, 6 millió otthonba juttatják el a képet és a hangot. HD csatornáik száma 114. Tavaly először fordult elő, hogy műholdas adásaik több otthonba jutottak el, mint a hagyományos kábelesek, a digitális programok száma pedig 60 %-ot tesz ki.
Mindez 25 év megfeszített munkájának, a technika csodálatos fejlődésének köszönhető. Az egyéb tevékenységeket is folytató anyacég SES ASTRA leányvállalata európai piacvezető. Első műholdjukat, az akkor a keleti 19,2 °-os pozíción álló ASTRA 1A-t 1988-ban lőtték fel, a legutolsót, az ASTRA 3B-t pedig a közeljövőben. A közte eltelt két évtized során pedig még további jó egy tucatot. A műholdak, jelenleg szám szerint 16 – egy-egy csoportban – 5 orbitális pozícióban helyezkednek el Földünk körül, és több mint 2500 csatornát sugároznak.
Mit nevezünk műholdnak? Az olyan műtárgyat, amely egy nagyobb csillagászati tárgy, rendszerint egy bolygó körül kering. Mint a fizikából ismeretes, egy labda annál messzebb repül, minél nagyobb sebességgel hajítjuk el. Ha ez a sebesség elegendően nagy, akkor a labda anélkül kezd el keringeni a Föld körül, hogy további hajtóanyagra lenne szüksége. Így válik (válna) a labdából műhold.
A műholdak minden esetben fix pályán, az ún. orbitális síkban mozognak. Az orbitális sík kötelezően átmegy a Föld középpontján. A sebesség és a keringési idő a Földfelszíntől való távolság függvénye. Míg az ember „lakta” űrállomások mintegy 350 km-es magasságban 27.700 km/órás sebességgel 92 perc alatt kerülik meg bolygónkat, addig az ASTRA műholdak 36.000 km-es magasságban ”csak” 11.070 km/órás gyorsasággal pontosan 24 óra alatt, azaz a Föld forgási sebességével haladva tesznek meg egy fordulatot. Összehasonlítás-képpen, a Hold 380 ezer km-re található és keringési ideje 28 nap.
Mozgatás nélkül
A műsorszóró műholdak az ún. geostacionáris röppályán helyezkednek el, azaz keringési idejük a Föld forgási sebességével azonos, így parabolaantennánkat nem kell mozgatnunk, azok fixen fel- és beállíthatók. Természetesen a műholdakat pályájukról különféle természeti erők folyamatosan el akarják téríteni, és mivel az Egyenlítő sem tökéletes kör, ezért az ASTRA műholdak pályáját a betzdorfi kastélyból rendszeres időközönként kiigazítják.
Mint említettük, a műholdak 5 csoportban keringenek, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen parabolaantennával, annak mozgatása nélkül több csatornát is élvezhessünk.
Az ASTRA műholdak túlnyomó többsége ún. háromtengelyű szatellit. Ezeken több berendezés helyezhető el, több csatorna sugárzására alkalmasak és hosszabb élettartamúak. A műholdak két legfontosabb része a jelek visszaverésére szolgáló antennák és az erősítők (ez „hozza a pénzt” az SES ASTRÁ-nak) és a „kiszolgáló” elemek, amelyek feladata többek között a pályán tartás és a hő-kontroll. A pályán tartás igen fontos, hiszen mindössze 1 °-os eltérés a Földön 600 km-t jelent.
Az SES ASTRA műholdjait természetesen nem a cég gyártja és nem is ők állítják pályára ezeket. A mintegy 5 tonnányi műhold gyártása 5 évig tart. Az eddigi ASTRA műholdakat 4 cég készítette, köztük olyanok, mint a Boeing Satellite System és a Lockheed Martin. A fellövésben ketten közreműködtek.
Minél nagyobb teljesítményű a hordozórakéta, annál nehezebb lehet a műhold, azaz annál több erősítőt és üzemanyagot vihet magával. A hordozórakéta a munkának csak egy részét végzi el, a műholdat leválása után a betzdorfi központből állítják rá a megfelelő magasságban található röppályára.
A műholdnak is csak egy élete van
A műholdak viszonylag hosszú életűek, figyelembe véve, hogy karbantartásuk nem végezhető a környezetünkben található műszaki eszközökhöz hasonló módon. 15 évig „élnek”, addigra a pályakorrekciókhoz szükséges hajtóanyaguk is lassan elfogy. Életük végére „irányíthatatlanokká” válnak, azaz pályamódosító manőverek végrehajtására nem alkalmasak. A kiszolgált, nyugalmazott műholdak – maradék üzemanyaguk segítségével – a temetőbe kerülnek, azaz egy, a pályájuknál kb. 300 km-rel magasabb röppályára állnak.
Búcsút intenek Betzdorfnak és a még 2 tucat országban tevékenykedő mintegy 800 alkalmazottnak, akik tovább dolgoznak azon, hogy unokáink talán már azt is hitetlenül hallgassák, hogy nagyszüleik nem is olyan régen még a „tehetősebb” szomszédoknál kuporogva várták a Cicavízió adását – fekete fehérben, szobaantennával.
