Lucy a földön és a fán is egyaránt otthon volt

Fára mászni és földön járni egyformán jól tudott a Lucy nevű emberelőd – állapították meg amerikai tudósok, akik bonyolult képalkotási technikákkal vizsgálták meg a 3,16 millió éves, Etiópiában előkerült egyed kövületét.

2016. december 4., 07:18

A Lucynak nevezett példány az emberi evolúciós családfa egyik korai ágához, az Australopithecus afarensishez tartozik. A Lucy karjáról készült felvételek azt mutatták, hogy a végtag olyan erőteljes felépítésű volt, mint a csimpánzoké, ami arra utal, hogy a faj tagjai elég sok időt töltöttek a fákon, mellső végtagjukkal az ágakba csimpaszkodva.

Az Australopithecus afarensisnek voltak emberszerű és majomszerű vonásai is. A tudósok korábban megállapították, hogy lábfeje alapján csontozata alkalmas volt a két lábon felegyenesedve járásra, ám arra is kíváncsiak voltak, töltött-e még időt a fákon, mint ősei. A csimpánzok, a mai ember legközelebbi élő rokonai sokat időznek a lombok között.

Forrás: redOrbit Forrás: redOrbit

A Texasi Egyetem tudósai nagy felbontású, röntgensugaras CT-felvételeket készítettek Lucy kövületéről, az adatokat összevetették a mai ember és a csimpánz csontjainak adataival. „Lucy 42 évvel ezelőtti megtalálása óta folyik a vita, vajon tudott-e fára mászni, kutatásunk most eldöntötte a kérdést" –magyarázta John Kappelman, a PLoS One tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmány egyik szerzője.

lucyLucy megtalálása 1974-ben tudományos szenzációt jelentett, mivel az emberi evolúció kezdeteit helyezte új megvilágításba. A modern ember, vagyis a Homo sapiens mintegy 200 ezer éve jelent meg Afrikában. „Az elemzéshez olyan egyedre volt szükség, amelynek mind a felső, mind az alsó végtagjai jó állapotban maradtak fenn, nagyon ritka az ilyen kövület" – tette hozzá Christopher Ruff anatómia- és evolúciókutató, a baltimore-i Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.

Az eredmények teljes összhangban vannak Kappelmann és kollégái augusztusban közzétett munkájával, amely a csontok törései alapján kimutatta, hogy Lucy élete úgy érhetett véget, hogy leesett egy fáról. Kappelman feltevése alapján a nagyjából egy méter magas Lucy táplálékát a talajon járva szerezte meg, éjjeli menedéket viszont a lombok között talált. Sérülései alapján több mint 12 méteres magasságból zuhanhatott a földre. (MTI)

 

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.