Lesújtó adatokat közölt Brüsszel a magyarok testi és lelki egészségéről

Elkészült az Európai Bizottság Magyarországról írt egészségügyi országprofilja, amely 24 oldalon keresztül taglalják, hogyan látják Brüsszelben a magyar egészségügy állapotát. A dokumentum lényegét a Szabad Európa foglalta össze a következő címmel: szorongunk, kövérek vagyunk, és évekkel előbb halunk meg, mint a többi uniós ország lakói.

Magyarországon a férfiak hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nők, a magyarok pedig négy és fél évvel előbb halnak meg, mint az Európai Unió többi országának lakói. Az ország népessége gyorsan öregszik, a depresszió és a szorongásos zavarok jelentik a legnagyobb mentális egészségügyi problémát, amelyek leginkább az alacsonyabb jövedelmű csoportokat érintik – olvasható a cikkben.

Az is kiderült, hogy a koronavírus-világjárvány előtt a magyar lakosság várható élettartama fokozatosan közeledett az uniós átlaghoz, ám ezt a folyamatot a járvány megszakította, a különbség 2022-ben négy és fél év volt, vagyis a magyarok ennyivel rövidebb ideig élnek az Európai Unió többi országának lakóihoz képest. 

A második leggyakoribb halálozási ok Magyarországon a rákos megbetegedés.

A dokumentum szerint az egészségtelen táplálkozás és a dohányzás jelentős népegészségügyi kockázatot jelent Magyarországon: 2019-ben a magyarok voltak a legerősebb dohányzók az EU-ban. Egyre nagyobb problémát jelent az elhízás is. Míg 2009-ben 29 százalék számított túlsúlyosnak vagy elhízottnak, ez 2019-re 33 százalékra nőtt, és különösen a serdülők körében ad okot aggodalomra: 2022-ben a magyar 15 évesek 25 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott. A jelentés készítői megjegyzik, hogy mint minden uniós országban, Magyarországon is markáns különbségek tapasztalhatók a kockázati tényezők hatásában az eltérő társadalmi-gazdasági csoportok között.

Magyarországon az egyik legmagasabb a megelőzhető halálozási arány az EU-ban

A most megjelent országprofil szerint a megelőzhető halálozás három fő oka Magyarországon 2020-ban a tüdőrák (18 százalék), az ischaemiás szívbetegség (15 százalék) és az alkohollal összefüggő betegségek (11 százalék) voltak. Az uniós tagországok közül Magyarországon a legmagasabb a megelőzhető tüdőrák okozta halálesetek előfordulási gyakorisága.

Az uniós országprofil készítői megállapítják, hogy Magyarországon nőttek az egészségügyi kiadások az elmúlt években, amiben a koronavírus-járványhoz kapcsolódó kiadások is szerepet játszottak. Ennek ellenére Magyarországon a kormányzat 2021-ben az egy főre jutó uniós átlag felét költötte csak egészségügyre, a hatodik legkevesebbet az uniós országok között.

Magas az öngyilkosságok száma is

Külön fejezet foglalkozik az elemzésben a mentális egészséggel. Ebben megállapítják, hogy Magyarországon a depresszív és szorongásos zavarok jelentik a legnagyobb mentális egészségügyi problémákat, amelyek leginkább az alacsonyabb jövedelmű csoportokat érintik. Az Európai Unión belül Magyarországon az egyik legmagasabb a férfiak öngyilkossági aránya. A jelenleg kidolgozás alatt álló, 2030-ra szóló új Nemzeti Népegészségügyi Program várhatóan mentálhigiénés stratégiát is megfogalmaz majd – olvasható a Szabad Európa cikkében.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Unsplash)