Kiderült: ez fog történni velünk, ha kitör a szupervulkán
Egy szupervulkán kitörésének esélyét nehéz megjósolni, de szakértők szerint benne van a pakliban. Megakadályozni nem tudjuk, de felkészülhetünk arra, ami utána vár ránk.
Egy ideje vizsgálják a szakemberek, hogy mi történhet, ha kitör egy gigantikus szupervulkán a Föld valamely pontján. A lehetőség elvileg adott. Most az eddigieknél optimistább becsléseket mutatott fel a NASA és a New York-i Columbia Egyetem közös tanulmánya, de így sem lehetünk teljesen nyugodtak
Úgy tűnik, egy hatalmas vulkánkitörés okozta vulkanikus tél kevésbé lenne súlyos, mint azt eddig becsülték – mutat rá egy friss, a Journal of Climate folyóiratban publikált tanulmány, amit a HVG szemlézett. Az ilyen kitörések során ugyanis olyan részecskék is felszabadulnak, melyek elzárják a napfényt, így lényegesen alacsonyabb lehet a felszíni hőmérséklet. Hogy mennyire, az régóta tudományos viták tárgya, már csak az emberiségre gyakorolt potenciális hatása miatt is – olvasható a cikkben.
A jelenlegi ismereteink szerint a dinoszauruszokat egy aszteroida becsapódása pusztíthatta el, pontosabban annak következményei, amikor az porfelhő évekre eltakart a napot, lecsökkent a hőmérséklet és összeomlott a táplálékrendszer a bolygón. Ehhez hasonló forgatókönyvet jósolnak sokan egy szupervulkán kitörése esetén is.Korábbi tanulmányok úgy becsülték, egy ilyen esemény akár globálisan 2–8 Celsius-fokkal is csökkenthetné a hőmérsékletet.
A NASA Goddard Űrkutatási Intézete és a New York-i Columbia Egyetem kutatói számítógéppel modellezték, hogy mi történne egy olyan szuperkitörések idején, mint amilyen a Toba-kitörés volt 74 ezer éve.
Ez volt az elmúlt 25 millió év legnagyobb vulkánkitörése, melynek során körülbelül 2800 köbkilométer anyag kerülhetett a levegőbe. A modellezés során kiderült, hogy a Toba-kitörést követő vulkanikus tél valószínűleg nem járna 1,5 Celsius-foknál erősebb lehűléssel.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Tech-Tudomány
2024. február 19., 10:44
Hawaii legnagyobb szigetén működik a világ egyik legaktívabb vulkánja, a Kilauea. 1983 óta nem akar lecsillapodni, jóformán egyfolytában fortyog, vagy ömlik belőle a láva, ezért az egyik legalaposabban megfigyelt tűzhányó is egyben. 2018-ban annyira erősen robbant ki, hogy hamucsóváját 9200 méter magasra lőtte fel. A vulkanológusok és a helyiek később pedig arra lettek figyelmesek, hogy a környék tele van zöldes árnyalatú, üveges ásvánnyal, olivinnal – írja az Index.
Külföld
2024. január 14., 12:19
Vasárnap reggel helyi idő szerint 8 óra környékén ismét kitört a Grindavik közelében lévő vulkán, mintegy négyezer embert evakuáltak.
Mint a NASA összegzése kiemeli, ahhoz, hogy egy vulkáni tevékenységet „szuperkitörésnek” nevezzenek, legalább 1000 köbkilométer magmának kell kilövellnie. Ez rendkívül erős kitörés, de ugyanilyen ritka is. Ráadásul nem csak a felszabaduló anyag mennyiségének, hanem a vulkáni aeroszolrészecskék átmérőjének is nagy szerepe van abban, hogy mekkora arányban záródnak el a Földtől a nap sugarai. Ez a képességük erősebb, ha kisebbek a részecskék, de sűrűbbek.
A szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy egy szuperkitörés képtelen lenne jelentős globális lehűlést eredményezni.
Legalábbis nem lenne jelentősebb, mint a modernkori kitörések hatásai.
A yellowstone-i szupervulkán
A Yellowstone Nemzeti Park alatt lévő szupervulkán esetleges kitörése nagyon súlyos hatásokkal járna, az esemény három amerikai államban gyakorlatilag mindent elpusztítana, de következményeit a világ távoli tájain is érezhetnék. Szakértők tucatjai szeizmográfok, gravitációs monitorok, drónok és egyéb eszközök segítségével monitorozzák rendszeresen. A yellowstone-i tűzhányó kitörése valószínűleg a legnagyobb értéket kapná a VEI skálán.
(Kiemelt kép: Az Etna vulkán, Catania közelében, Olaszországban, 2022. május 16-án. Fotó: Salvatore Allegra / Anadolu Ügynökség via AFP)
