Hihetünk, vagy sem a Bibliának?
Az elmúlt hetekben egy izraeli ásatás felcsigázta az érdeklődést Dávid király iránt. A régészek egymással vitatkoznak a zsidók legendás királyának létezéséről, illetve a Góliáttal vívott küzdelméről.
A Jeruzsálemi Héber Egyetem (JHE) archeológusai 2007 óta végeznek ásatásokat Khirbet Qeiyafa romjainál. Az elmúlt hetekben azonban felerősödött a vita az Elah-völgyi kutatás jelentőségéről. A terület 30 kilométerre található Jeruzsálemtől, délnyugati irányban - írja az
origo.Yosef Garfinkel, a JHE munkatársa szerint 3000 éves (Kr.e. 1000 környékéről származó) falakat tártak fel. Szerinte egy olyan júdeai városról van szó, amely Dávid király fennhatósága alá tartozott. Sőt Garfinkel álláspontja szerint itt zajlott le a legendás küzdelem Dávid és Góliát között. (Ennek bizonyítéka egy kettős kapu maradványa, amely megfelel az Ótestamentum leírásának a párharcról.) Garfinkel szerint Dávid király birodalma olyan pompás és lenyűgöző volt, ahogyan azt a Biblia lefesti. Ráadásul Garfinkel már 2008-bam ősi héber írásjeleket talált a helyszínen, idén pedig kerámiákra és más értékes tárgyakra, emlékekre bukkant.
Garfinkellel ellentétben Israel Finkelstein, a Tel Aviv-i Egyetem kutatója nem bízik a Bibliában, mint történelmi forrásban. Finkelstein kétségbe vonja Garfinkel kormeghatározását, és abban is bizonytalan, hogy Khirbet Qeiyafa egyáltalán Júdea részét képezte-e, vagy inkább egy "korai északi izraelita egységhez" tartozott. Ráadásul Finkelstein még azt sem hiszi, hogy létezett volna Dávid király, vagy ha igen, akkor is csak egy kisebb hely uralkodója lehetett.
