Hihetetlen felfedezés: a dohány mentheti meg a Földet

A mikrobás fermentáció egy új, ígéretes szelete a bioüzemanyag kutatás területének, ám a Berkeley csapatának még ez sem elég. Mint Christer Jansson biokémikus elmondta, a céljuk, hogy a dohányból kinyert szénhidrogén molekulákat néhány lépést átugorva alakítsák át olyan üzemanyaggá, ami használatra kész helyettesítője a kőolaj alapú üzemanyagoknak.

„Ki szeretnénk kerülni az olyan későbbi folyamatokat, mint a fermentáció, és közvetlenül a növényben létrehozni az üzemanyagot. Miután szétmorzsoltuk a biomasszát, kinyerhetjük a szénhidrogén molekulákat, hogy aztán ezeket is rövidebb molekulákká morzsolva benzint, gázolajat vagy kerozint állítsunk elő.” - állítja Jansson.

Hogy a folyamat költségkímélő legyen, a csapatnak egy olyan dohányfajtát kell létrehoznia, amely rendkívül hatékony módon használja fel a napfényt, és alakítja át ezáltal a szén-dioxidot szénhidrogén molekulákká. A dohányt cianobaktérium génekkel akarják dúsítani, amely mikroba már amúgy is komoly hírnévnek örvend az alternatív üzemanyagok terén.

A dohány jelenleg egyre nagyobb figyelmet kap a bioüzemanyag kutatók körében. A Maryland-i Egyetem például egy vírusbefogadó dohánytörzset szeretne felhasználni üzemanyagcellákhoz és akkumulátorokhoz. A Közép-Floridai Egyetemen Henry Daniell kutató egy másik úton elindulva olyan dohány enzimeken dolgozik, melyek segítenek átalakítani a fás biomasszát etanollá. A cél olyan eljárás kidolgozása, mely sokféle alapanyag esetén is működik, lehetővé téve, hogy a finomítókban kihasználják az olyan helyi erőforrásokat, mint például a floridai narancshulladék.

Mint emberi fogyasztásra alkalmatlan bioüzemanyag termény, a dohány kitűnően illeszkedik Obama elnök tavaly nyáron meghirdetett nemzeti kezdeményezésébe, amely társulva az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumával, a Haditengerészettel, valamint az Energiaügyi Minisztériummal, minél több bioüzemanyag forrást vonna be a termelésbe.

A dohány egyébként is előnyt élvez az olyan nem fogyasztható bioüzemanyag terményekkel szemben, mint az elefántfű vagy a gomborka. Mivel már amúgy is elegendő terület áll rendelkezésre a dohánytermeléshez, felesleges új termőterületek létrehozása. Bár a fent említett növények szívósak, és élelmiszer ipari termények számára alkalmatlan talajon is termeszthetők, az eljárás olyan problémákat is felvet, mint a talajvesztés vagy a szállítási infrastruktúra kérdése.

Ami a mezőgazdasági földhasználatot illeti, ez az élelmiszertermő területek számára sem lenne nagy a veszteség, hiszen a dohány a szárító épületekből rögtön a bioüzemanyag finomítóba kerülne. Természetesen a cigaretta ára a belföldi kínálat csökkenése miatt gejzírként tör majd fel, de legalább lesz minek örülnie a Betegség Ellenőrzési Központnak.

Forrás: