Fintorog a rosszindulat

Botrányoktól mentesen indult idén a kétszintű érettségi, így a minisztérium boldogan pihen a babérjain. Hiller István kijelenti köszöntő levelében, hogy az új érettségi rendszer tényleg érett, működőképes, ráadásul igazságosabb, átláthatóbb és jobban motiválja a tanulókat. A miniszter ezután továbbevez közhelyeinek parttalan tengerén. Értekezik arról, hogy a diákok milyen tudatosak, felelősek és sokoldalúak, amit gondolom szintén a kétszintű érettségire való felkészülésnek tulajdonít. A gép forog, az alkotó pihen.

Persze én, a rosszindulatú pedagógus, a diadalittas szavakon csak gúnyosan fintorgok. Nekem semmi sem jó úgy, ahogy azt ott fönt kitalálják, és mindenért jártatom a számat, ha már sztrájkolnunk nem érdemes. Lehet rám azt mondani, hogy rosszmájú vagyok, és örüljek inkább az érettségi szünetnek, - akár kétszintű, akár nem – de hadd árnyaljam kissé a minisztérium hurrá-optimizusát.

A fennen hangoztatott egységesség, igazságosság csak látszat. A feladatlapok megoldó kulcsai gyönyörűek, még a szóbelihez is külön ki vannak dolgozva . Még a tanárkollégákról is feltételezem, hogy mindenki a korrektségre és jóhiszeműségre törekszik a vizsgáztatás, javítás során. A probléma nem itt van, hanem a követelményrendszerrel.

Vegyük például az orvosi, állatorvosi karokat. Az összes tizenéves, aki imádja az állatokat, elsőként állatorvos akar lenni. Aki boncolni akar, az orvosi karokat jelöli meg első helyen. Egyikkel sincs baj, csupán az a gond, hogy a kétféle rajongás ritkán párosul a kémia, fizika imádatával, melyek szintén felvételi tárgyak. Mivel elég népszerű szakokról van szó, sokan kerülnek emiatt bajba. Kémiát ugyanis csak két évig tanulnak a középiskolások, ha szerencséjük van, heti két órában. Az érettségi követelmény azonban nem két év anyagát kéri számon: legalább háromét. Egy egész évnyi anyagrészt húztak ki annak idején a középiskolai tananyagból, hogy csökkentsék a diákok terheit, ez volt a szervetlen kémia. Azóta ezt csak általánosban tanulják. De mi történt azokkal, akiknek érettségi tantárgy a kémia? Azoknak ugyanúgy kell tudni, mintha középiskolában tanulták volna.

Egyszerűsítsünk: az érettségi olyat kér számon, amit nincs benne a középiskolás tananyagban. Az általános iskolaiban megvan, de érettségin középiskolai szinten kérik számon. Hogyan lehet ezt megoldani? Az aggódó szülők, akik mindent megtesznek gyermekük boldogulásáért, a jó helyre való bekerülésért, igen súlyos pénzeket fizetnek ki a felkészítő tanfolyamokért, ahol aztán tölcsérrel töltik a diákok fejébe a tudományt, hogy behozzák a lemaradást, amit maga az oktatási rendszer okozott. Esetleg fizethetnek a különórákért, de súlyos ezresek, tízezresek mennek el a felkészítő kiadványokra is. Aki bírja fizetni, annak nagyobb eséllyel kerül be a gyereke a hőn áhított karokra. Ennyit az ingyenes oktatásról, és az esélyegyenlőségről. Maga a rendszer teremt olyan feltételeket, hogy a tanulók anyagi áldozat nélkül csak kivételes esetben juthatnak be a népszerű orvosi, állatorvosi karokra. Ez olyan, mintha az oktatási rendszer védelmi pénzt szedne, vagy legalábbis megvesztegethető lenne: jó helyre kerül a gyereked, ha fizetsz.

Megtörtént tehát a reform, de mintha a nem a középiskolai rendszer kimenete lenne a mostani érettségi. Van egy szakadék, ami a követelmény és a leadott anyag között van, és ez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi is. Azt nagyon helyesen felismerték, hogy szinte általános a tanulók körében a szövegértési nehézség, vagy a problémamegoldó-képesség hiánya. Attól azonban nem fog fejlődni, hogy az érettségin ilyen jellegű feladatokat kapnak a vizsgázók. Az eredményességhez a felkészülés során más pedagógiai módszerek szükségesek, amihez viszont a még mindig leíró jellegű, definícióktól hemzsegő tananyagot kéne megreformálni. Nem úgy, hogy a magyarázatok, anyagrészek kihúzásával csökkentjük. (Az asztal sem foglal kevesebb helyet, ha levágják az egyik lábát, csak nem lehet utána használni.)

Lehet, hogy a kétszintű érettségi önmagában nézve szépen sikerült reform, de üres. A jó teljesítményhez nem elég jól mérni. A kétszintű érettségi nem ad jól képzett munkaerőt, nem teremt esélyegyenlőséget. Ehhez igazi közoktatási reformok kellenek, ez a folyamat viszont még gyerekcipőben jár. És nagyon szorít…