Fantasztikus fotók az űrből: ilyet még nem láttak

A Messier 9 csillagok durván gömbszerű halmaza, mely mintegy 25 ezer fényévnyire található a Földtől, a Tejútrendszer szívének közelében. Távolsága tőle olyan elenyésző, hogy a galaktikus középpont gravitációs erői miatt a halmaz alakja némileg el is torzul - írja a

A gömbhalmazokról úgy hiszik, hogy galaxisunk néhány legidősebb csillagának adnak otthont, melyek akkor születtek, amikor az univerzum jelenlegi korának legkezdetét élte. Amellett, hogy jóval idősebbek a Napnál, az M9 csillagai szemmel láthatóan eltérő összetételűek, és sokkal kevesebb nehéz elem gazdagítja őket, mint a Napot.

Különösképpen a földi élethez létfontosságú elemek – mint az oxigén és a szén -, valamint a bolygó magját alkotó vas nagyon ritka a Messier 9-ben és a hozzá hasonló halmazokban. Ennek oka, hogy az univerzum nehezebb elemei fokozatosan alakultak ki a csillagok magjában és a szupernóva-robbanások során. Amikor az M9 csillagai megszülettek, még sokkal kevesebb ilyen elem létezett.

A Messier 9-et, ahogy neve is sugallja, Charles Messier francia csillagász fedezte fel 1764-ben. Még a legkorszerűbb teleszkópokkal sem lehet egyenként kivenni a halmaz csillagait. Messier csak egy halovány pacát látott, ennélfogva az objektumot nebulának (latin eredetű szó jelentése: köd, felhő) nevezte el. Csak a 18. század második felében kezdték észlelni a csillagászok – leginkább William Herschel – a halmazon belüli csillagokat.

Igen éles kontraszt jellemzi a Messier használta készüléket és a napjainkban rendelkezésre álló teleszkópokat. A Hubble képe - mely az M9 eddigi legnagyobb felbontású felvétele – képes feltárni az egyes csillagokat, egészen a halmaz zsúfolt közepéig. Több mint 250 ezer csillag látszik élesen a Hubble ACS készülékének felvételén, mely nem fed le nagyobb területet, mint egy kinyújtott karral tartott gombostű foka.

Amellett, hogy egyes csillagokat is megmutat, a fotó egyértelműen feltárja az objektumok különböző színeit. Egy csillag színe közvetlenül összefügg hőmérsékletével – nem kézenfekvő talán, de minél vörösebb az objektum, annál hűvösebb, és minél kékebb, annál forróbb. A sztelláris hőmérsékletek tartományát egyértelműen mutatja a Hubble-képen látható színek széles palettája.

A Messier 9 szomszédsága is igen érdekes: két hatalmas és sötét csillagköd jellemzi. A csillagközi por eme szurokfekete felhői a Barnard 259 – az M9-től délkeletre – és a Barnard 64 – nyugatra –, és tisztán látszanak a halmaz nagy látószögű felvételein.