Egy újjászülető hungarikum: marhaparadé
Egy újjászülető hungarikumra, a magyar szürke marhára hívja fel a figyelmet a debreceni Kölcsey Központban szerdán megnyíló kiállítás és gasztronómaiai parádé - közölte Gencsi Zoltán, a Hortobágyi Természetvédő és Génmegőrző Kht. igazgatója kedden Debrecenben sajtótájékoztatón.
Emlékezetett rá, hogy a magyar szürke évszázadokon át része volt a magyarság és Debrecen történelmének: a híres kérődző értékesítése a történelmi Magyarország exportbevételének a 90 százalékát is elérte. A hortobágyi szürke tehenek két útvonalon, az északin és a délin saját lábukon jutottak el Németországba, illetve Velencébe.
Gencsi Zoltán felidézte azt is, hogy a második világháborút követően kipusztulás fenyegette a magyar szürkét: az 1960-as években mindössze 180 tehén és néhány bika volt a Hortobágyon, s miután politikai utasításra a fajtát nem lehetett köztenyésztésbe vonni, néhány bátor pásztornak volt köszönhető többnyire, hogy eldugták az állatokat a puszta mélyén, s gyakorlatilag megmentették a teljes kipusztulástól -- írja az MTI .
Ma pedig már hétezer tehén legelészik a pusztán, a teljes állomány nagysága pedig meghaladja a 20 ezret - fűzte hozzá.
A Kölcsey Központban megnyíló kiállításon a hagyományos pásztoreszközök mellett Radisics Milán természetfotós, a National Geographic fotográfusa nagyméretű, a magyar szürkét természetes élőhelyén készült fotóit tekinthetik meg az érdeklődők.
A fotográfus a három évvel ezelőtt indított Magyar Szürke Projekt keretében másfél évet töltött el a Hortobágyon, s csaknem húszezer fotót készített a témáról.
A hortobágyi képekből állította össze Magyar Szürke című fotóalbumát, amelyből válogatva 12 darab 3-3 méter széles panoráma- és 65 nagyméretű fotó és négy videofilm is közönség elé került a Kölcsey Központban.
A magyar szürke persze nem csupán érdekes látványosság, de értékes biotáplálék is. Húsából Boros László debreceni Venesz-díjas mesterszakács készít kóstolót eredeti receptek alapján a kiállítás-megnyitó résztvevőinek.
