Biztonsági hiba a Google új böngészőjén
Még csak béta verzió és tele van hibákkal – figyelmezteti olvasóit a tekintélyes német napilap, a Franfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). Béta ide vagy oda, máris nagy hullámokat kavart a Google legújabb alkotása, a Chrome nevű böngésző. Szerda este tették hozzáférhetővé és máris milliók töltötték le, hogy szörfölhessenek vele a neten.
A kísérletező kedvű felhasználóknak azért óvatosnak kell lenniük: a böngésző kockázatot jelent a számítógépünkre, figyelmeztetett a Heise-Verlag nevű német cég számítógépes szakembere, Daniel Bachfeld. A böngésző megjelenése után pár órával máris biztonsági hézagot találtak a programban. – Ha tizenkét órán belül a megjelenés után azonnal ekkora hibát találtunk benne, mi lehet később? – tette fel a kérdést a szakember a napilapban – Az átlagos felhasználókat óva inteném, hogy a Chrome-ot a napi netezéshez használják.
– Nem ajánlanám a Chrome-ot, adatbiztonsági okokból - mondta Christian Krause, aki a DPA nevű német hírügynökség adatvédelmi munkatársa. A szakértő azért kritizálja a böngészőt, mert egy azonosítószámot generál minden installálás során. Már a számítógép elindulásakor elkezd frissítéseket keresni a program, ehhez pedig felhasználja ezt az azonosítószámot. Így a Google számára minden felhasználó egyértelműen beazonosítható – elvileg.
A Chrome megváltoztathatja az Internet jelentését
A Chrome tarkabarka logójára sokan rákattantak: a felhasználók a Google-t az egyszerű, kicsi és praktikus alkalmazások miatt kedvelik, amelyek megkönnyítik az internetezők életét. Néhány szakember az újabb programot egyszerűen egy újabb kísérletnek tartja. Szerintük a vállalat a programjain keresztül a felhasználókat teszteli – mire buknak és mire nem.
– A mi üzletünk akkor megy jól, ha az emberek sokat interneteznek – írta le az FAZ-nek a vállalat stratégiáját Sergej Brin, a Google egyik alapítója. Ezért aztán a Google egy rakat online alkalmazást biztosít a felhasználóknak a kereső mellett. E-mail, naptár, szövegszerkesztő: ezeket mind lehet online használni, még, ha költségesen is. Nem beszélve arról, hogy egy-két böngészőn elég furcsán viselkednek.
– Ha az Internet Explorer 9-hez képest egyértelműen gyorsabb lenne a Chrome, akkor sikernek értékelnénk – mondta Brin, aki egy olyan programmal szeretné versenyeztetni a sajátját, ami még nem is létezik.
A Google tehát tovább élezi a versenyt; nem is csoda, hogy nyílttá tették a forráskódot. Így érik majd el, hogy egyes fejlesztők ingyen javítsák fel a programot. A Firefoxnak, mint a másik nyílt forráskódú böngészőnek például megengedték, hogy a Chrome egyes funkcióit átvegye.
