Az EU célkeresztjében Orbán igazságügyi reformja

Magyarország nemzeti konzervatív kormánya és az EU-Bizottság között új konfliktus van kialakulóban. A Bizottság most az igazságszolgáltatás és az adatvédelem átfogó reformját vette elő, amely az új alaptörvény hatálybalépésével egyidejűleg január elsején lép életbe. Viviane Reding, a Bizottság alelnöke és az igazságügyért, az alap- és polgári jogokért felelős biztosa, december 16-án péntek reggelig adott időt a magyar kormánynak arra, hogy válaszoljon az átfogó tartalmú kérdéssorozatra.

Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek küldött levelében, amely a Pressének is a birtokában van, azt közölte Reding, hogy „az európai jog szempontjából súlyos kifogások” merültek fel a reform több elemével összefüggésben, és ezeket négy témakörben foglalták össze.

Az első témacsoport a bírák nyugdíjkorhatárának a jelenlegi 70 évről 62 évre történő leszállítását érinti. Abban az időszakban, amikor Európa szerte a nyugdíjazás időpontjának emelése történik, ez egy meglehetősen furcsa fejlődés, amely az új alaptörvényben levő egyik előírás következménye. Ez előírja, hogy a bírák nyugdíjkorhatára nem lehet magasabb, mint az általános nyugdíjkorhatár. Ez jelenleg 62. életév, de 2014 és 2022 között 65 évre emelkedik majd.

Reding kimondatlan gyanúja azt sejteti, hogy a kétharmados többséggel kormányzó Orbán Viktor miniszterelnök kényszernyugdíjazással akar megszabadulnia a számára kényelmetlen bíráktól. Az is feltűnt Reding jogászainak, hogy csak a bírák számára van kötelező nyugdíjkorhatár, és nincs azon köztisztviselők számára, akik hasonló hivatást töltenek be, mint például a közjegyzők vagy az egyetemi professzorok. Ez felveti azt a kérdést, hogy nem sértette-e meg Magyarország azt a 2000-ből származó irányelvet, amely megtiltja, hogy életkoruk miatt indokolatlan megkülönböztetés érje az embereket.

Orbán bizalmasa a bíróság élén

Másodsorban Reding az új Országos Bírósági Hivatalt vette szemügyre. Valamennyi bírát ennek a hatóságnak a vezetője nevezi ki, és ő dönt az ügyek bíróságokhoz történő utalásáról is – méghozzá teljesen egyedül, egy bírókból álló bizottság meghallgatását követően. December 13-án, kedden az Országgyűlés Handó Tündét, Orbán Viktor szoros bizalmasának és az új alaptörvény kidolgozójának, Szájer Józsefnek a feleségét választotta meg kilenc évre az OBH elnökévé. „Úgy tűnik, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnök asszonyának a személyében egy hatalmi koncentráció valósul meg” - figyelmeztet Reding asszony.

Összeférhetetlenség az alapjogi chartával

Harmadszorra a Legfelsőbb Bíróság úgynevezett „Kúriává” történő átalakítása vet fel kérdéseket az igazságszolgáltatás függetlenségéről. Ebben az esetben is az a látszat, mintha Orbán egy számára terhes bírótól akart volna megszabadulni. Az Orbán vezette Fidesz a kétharmados többségével úgy változtatta meg a régi alkotmányt, hogy legkésőbb december 31-ig ki kell nevezni a Kúria elnökét. Ennek következtében a Legfelsőbb Bíróság elnökének azonnali hatállyal, a hivatali idejének letelte előtt megszűnik a posztja. December 13-án, kedden az Országgyűlés a Fideszhez közel álló Darak Pétert választotta a Kúria elnökévé.

Negyedik témakörként Reding az adatvédelmi hatóság újjáalakítását vette célba. Az átalakítás eredményeként az eddigi adatvédelmi biztos idő előtt megválik a hivatalától. Utódjára Orbán tesz majd javaslatot, és a kinevezést pártbeli barátja, Schmitt Pál államelnök fogja majd megerősíteni. Ez ellentétes lehet az EU adatvédelmi irányelvével és az EU alapjogi chartájával, amelyek előírják, hogy a nemzeti adatvédelmi hatóságok teljesen függetlennek a kormánytól.

Fordította: dr. Gonda László